Az MCC nekiállt elverni a közpénzből kapott százmilliárdos közvagyont
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa. Igaz, sok volt a kiadásuk is: fizetésekre például több mint 4 milliárd ment el, cégeket alapítottak, részesedést vásároltak, meg a rezsi is drágult.
Ha a sokak által fideszes káderképzőnek tartott, magát inkább tehetséggondozó intézményként megjelenítő Mathias Corvinus Collegium, pontosabban az azt fenntartó azonos nevű alapítvány nem egy szervezet, hanem egy személy lenne, akkor a tavalyi mérlege szerint a vagyonát megtestesítő 424,4 milliárd forintnyi saját tőkéjével a második leggazdagabb magyar lehetne. Az MCC így hajszállal előzné az OTP-vezér Csányi Sándort (420 milliárd), viszont még mindig jelentősen lemaradna Mészáros Lőrinc (480 milliárd) mögött.
A hatalmas vagyon azonban nem jár mindig együtt kiugró profittal:
noha az MCC alapítványa nonprofit szervezet, így elsősorban nem is a nyereségre hajt, 2021-ben sikerült rekordösszegű, 8,7 milliárdos veszteséget összehoznia, ami az előző évi veszteségnek a 120-szorosa.
A csaknem 9 milliárdos veszteség különösen úgy tűnik soknak, hogy 2021-es mérlegbeszámolója és közhasznúsági jelentése szerint az MCC Alapítvány csaknem 12 milliárd forintot könyvelhetett el osztalékbevételként, ami az előző évi érték tízszerese. Az osztalék alapja pedig a még 2020-ban az államtól kapott 10-10 százaléknyi Mol- illetve Richter-részvény-pakett volt – ez önmagában 289 milliárd forintnyi értéken van nyilvántartva az alapítvány mérlegében.
A részvényjuttatást még az MCC Alapítvány elődje, a Habony Árpád hitelezőjeként is híressé vált Tombor András nevéhez köthető Tihanyi Alapítvány kapta az államtól – ehhez egy, az MCC „tehetséggondozási programjának támogatásáról” szóló törvényt is elfogadtak 2020 májusában. Emellé milliárdos értékű fővárosi ingatlant is kapott az MCC, amelynek működési kiadásaira 3 hónappal később még 36 milliárdot adott a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból. Mindezt 4 hónappal később, december 24-én újabb 94,5 milliárddal fejelte meg a kabinet.
A 2020-as pénzeső után azonban az Alapítvány friss bevételei elapadtak: a 2021-es mérlege szerint az egyetlen jelentős bevételi tétel a 11,98 milliárd forintnyi részvényosztalék volt, a többi ehhez képest aprópénz: a 276 milliós egyéb bevételből 32 millió érkezett a kormánytól (Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Emberi Erőforrások Minisztériuma), 241 millió volt az “egyéb gazdálkodótól, szervezettől kapott támogatás, adomány”, az szja 1%-ból félmillió jött be.
A kiadások viszont tetemes összegre rúgtak, hiszen például csak fizetésekre, bérekre, vagyis “személyi jellegű ráfordításokra” 4,12 milliárd forint ment el, ami az egy évvel korábbinak csaknem a négyszerese. Ebből a vezető tisztségviselők 106 millióba kerültek, és Szalai Zoltán főigazgató juttatása önmagában 34 millió forint volt, ami járulékokkal és egyéb juttatásokkal együtt havi bruttó 2,83 milliós bérköltséget jelent. Az MCC legismertebb arca, a miniszterelnök politikai igazgatójaként dolgozó Orbán Balázs kuratóriumi elnök pedig vagyonnyilatkozata szerint havi bruttó 1,9 milliót vesz fel onnan.
Sem a vezetőin, sem a közhasznú tevékenységénél nem garasoskodik az MCC: utóbbira 21,16 milliárdot költött tavaly. Ebben minden benne van, az említett bérköltségektől (4,1 milliárd Ft) a takarításon (33 millió Ft), a postaköltségen (8 millió Ft) és a rendezvényszervezésen (625 millió Ft) át a rezsiig (66 millió Ft). A legjelentősebb tétel azonban egy 13 milliárd forintnyi “sajátos egyéb ráfordítás”. Ez túlnyomó részt másnak nyújtott cél szerinti juttatás volt: más szervezet 12,8 milliárd forint értékben kapott támogatást az MCC-től, míg ösztöndíjakra 189 milliót költöttek.
Mivel azonban 2021-ben az MCC összes bevétele 12,4 milliárd forint volt, hozzányúltak a mozdítható, bankban tartott 131 milliárdos vagyonhoz és abból az év végére elköltöttek kereken 30 milliárdot. Ebből már jutott a vagyonelemek gyarapítására is, mintegy 19 milliárdos értékben, főleg vállalkozások vásárlásával, alapításával. Az Alapítvány 2021-ben hozta létre például 362 milliós jegyzett tőkével az MCC Press Kft.-t, amely a saját könyvkiadója, mivel “az intézmény oktatói, vendégprofesszori létszámának bővülésével megnőtt az igény a publikálásra, könyvkiadásra".
Mindössze 2 millió forintért szerzett 50 százalékos tulajdonrészt az MCC a Highlights of Hungary Kft.-ben. Jelentősebb beruházás volt, hogy bevásárolta magát a Libribe, megszerezve a könyvkiadó- és terjesztő cégcsoport 30,94 százalékát – ehhez az MCC Liber Invest Kft.-t vették meg 5,48 milliárd forintért. Még többet költött az MCC tavaly arra, hogy a vidéki ingatlanjainak üzemeltetése és felújítása céljából létrehozott 8 projektcégében 13,3 milliárdos értékben tőkét emelt, tőketartalékba fizetett be, illetve 612 millió forint hosszú lejáratú hitelt nyújtott részükre.
Az MCC vagyonelemei persze “magától” is nőttek mostanában, mivel bár az állami pénzeső elapadt, a kormány döntése nyomán ingyenes vagyonjuttatásként nyolc ingatlant vehetett birtokba tavaly az alapítvány Pécstől Szekszárdon át Zalaegerszegig – köztük a révfülöpi kikötő melletti területet, a régi Országos Tervhivatal üdülőivel és egy romos kastéllyal. Már az MCC-é a debreceni Aranybika szálló és egy győri hotel, idén pedig a Gellért-hegy nyugati oldalán egy eddig állami telekkel lett gazdagabb az MCC.
Ez a telek a szomszédságában van annak az ingatlannak, ahol nagy erőkkel építkezik az Alapítvány: az egykori Balassi Intézet helyén tehetséggondozó központot alakít ki. Egy engedélyt nemrég kaptak meg ehhez a kormányhivataltól, de az Orbán-kormány már korábban gondoskodott róla, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánításával az MCC olyan és akkora épületet húzhasson fel a Gellért-hegyen, amilyet és amekkorát csak akar.
Nemcsak a Gellért-hegyi, kollégiumot, oktatási és rendezvényközpontot, valamint irodákat magában foglaló épületegyüttes mutatja az MCC nagy terveit, hanem a 2021-es mérlegbeszámolóban megfogalmazott távlati cél is, hogy "Kárpát-medence szerte 35 (19 magyarországi és 16 külhoni) helyszínen jelenlévő tehetségtámogató intézmény legyen". Méghozzá olyan – folytatódik a vállalás – amely 2021-hez hasonlóan "tanárok, diákok és egyetemi hallgatók támogatását, a magyar társadalom műveltségi szintjének emelést" valósítja meg.
A közhasznúsági beszámolóban emlegetett MCC-s tudományos kutatási tevékenység része bizonyára az a felmérés is, amely bebizonyította, hogy a nyugatiaknál jóval nyitottabb nemzet a magyar. A társadalmi műveltség növelését pedig a tavaly először megrendezett MCC Feszt is szolgálhatja. Az esztergomi fesztivál díszvendége, az Orbánt interjúvoló Tucker Carlson, vagyis a "trumpizmus megafonja" volt, aki ugyan 70 ezer dollárt szokott kérni a fellépésekért, de az MCC-hez ingyen jött el. Nem volt ilyen szerencséjük Dennis Pragerrel, a szélsőjobboldali, illetve konzervatív tartalmakat kínáló youtuberrel, aki 30 ezer dollárt kért. Idén pedig Henry Kissinger veterán politikus jöhet az MCC Fesztre – nem ingyen.
De hazai celebritásokból sincs általában hiány az MCC különféle rendezvényein. Két éve egyszerre "lépett fel" az MCC egyik vitaestjén Stumpf István, Navracsics Tibor, Lázár János és Gulyás Gergely, tavaly ősszel az MCC évnyitóján maga Orbán Viktor miniszterelnök tette tiszteletét és beszélt a magyarok küldetéstudatáról, idén februárban pedig Varga Judit igazságügyi miniszter sietett egy MCC-s fórumra "hivatalos teendői ellátására".
Forrás: hvg.hu