Lerántottuk a leplet a védett, ársapkás benzinről: kiderült, mennyit visz el az állam

Orbán Viktor hétfőn jelentette be, hogy a globális olajpiaci drágulás miatt a kormány ismét drasztikus lépésre szánta el magát és védett árat vezet be az értékesített üzemanyagokra. Azóta az is kiderült, milyen részletszabályok vonatkoznak az ársapkára, honnan látják el a piacot a szükséges üzemanyaggal, valamint milyen mechanizmusokkal próbálják elkerülni a 2022-es árstop idején tapasztalt ellátási zavarokat és benzinkút-csődhullámot.

Orbán Viktor hétfőn jelentette be, hogy a globális olajpiacon tapasztalható áremelkedés miatt beavatkozik a kormány, és védett árat, tehát

a gyakorlatban 595 forintos benzin, valamint 615 forintos dízel ársapkát vezet be az üzemanyagok árára.

A lépésről szóló rövid szóbeli tájékoztatást követően, a hétfő esti közlönyből kiderültek a "csomag" részletei is:

• milyen részletszabályok kapcsolódnak az ársapka alkalmazásához,
• milyen eszközökkel igyekeznek elkerülni a 2022-ben tapasztalt benzinkút-üzemeltetői csődhullámot, valamint hogy
• milyen forrásokból és milyen mechanizmusokon keresztül biztosítják a kutak számára a szükséges üzemanyag-ellátást.

Az előző hatósági árszabályozási időszakában sok vita folyt arról, hogy valójában mennyibe kerül az üzemanyag, és hogy ki viseli az árkorlátozás költségeit. A meghatározott kis- és nagykereskedelmi árszint - ami ráadásul 2022-ben egybeforrt - önmagában keveset mond, és nem derül ki, hogy milyen tételekből áll össze a literenként fizetett összeg.

Így néz ki a matek

A kedden, a védett ár témájában tartott kormányzati háttérbeszélgetés során kiemelték: a stratégiai készletek meghatározott áron történő felszabadítása nyomán - 352 millió liter benzin és 650 millió liter dízel - a nagykereskedők olcsóbban kapnak üzemanyagot a piaci árnál, így marad árrésük nekik és a kiskereskedőknek is.

A kormányzat döntése alapján a stratégiai készleteket biztosító a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ)

• nettó 251 forinton adja ki a nagykereskedőnek a benzin literjét és ezt 286 forinton adhatja tovább a nagykereskedő a kiskereskedőn és
• nettó 280 forinton adja oda a dízel literjét a nagykereskedőnek és ezt 315 forinton adhatja tovább a kiskereskedőnek.

Tehát az úgynevezett "kitárolt ár"

tartalmaz egy bruttó árrést a nagykereskedők és a kiskereskedők számára is,

ami azt szolgálja, hogy a maximált árak ellenére is fedezni tudják költségeiket a piacot ellátó kereskedők és a benzinkutakat üzemeltetők.

A literenkénti ár legnagyobb része a nettó kitárolási ár, amely a finomítóból kikerülő üzemanyag alapára. Fontos, hogy az MSZKSZ által átadott mennyiségeket záros határidőn belül vissza kell pótolni (kedd délelőtti videójában Orbán Viktor azt közölte, hogy ez a folyamat már elkezdődött). A jogszabály szerint a Szövetségnek olyan áron kell értékesíteni a mennyiségeket, amin később vissza tudja pótolni azokat. Ezért a végső elszámolásnál kritikus fontosságú az, hogy mennyi volt a most kitárolt mennyiségek bekerülési ára.

A készletek beszerzését, tárolását és egyéb költségeket az MSZKSZ a készletezési tagdíjakon keresztül biztosítja.

Jelentős az állami elvonás. Az üzemanyagok ára hagyományosan az egyik legerősebben adóztatott termékkategória, bár országonként jelentősen eltér a mértéke. A számítás szerint az állami elvonások több elemből állnak össze.

• A legnagyobb tétel a jövedéki adó, amely literenként mintegy 140 forint még úgy is, hogy ahhoz hozzányúlt a kormány, és az EU-s minimum szintre csökkentette. A csökkentett adótétel így nettó 19, áfával számítva pedig 24 forint.
• Ehhez jön még egy kisebb, 8 forintos EKR-díj (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerhez kapcsolódó költség) az üzemanyagértékesítések után.
• Az üzemanyagokra természetesen áfa is rakódik, amely jelen esetben 126 forint körül alakul literenként.

Összességében tehát az adók és különféle díjak együttesen közel 274 forintot tesznek ki literenként.

Ez azt jelenti, hogy a csökkentés ellenére is a védett ár közel felét az állami elvonások adják. Régiós összevetésben nem kiugró az érték, viszont nagy változás, hogy 2022-vel ellentétben a kormány úgy döntött, hogy

az EU-s minimum szintjére csökkenti az üzemanyagokra kivetett adó mértékét május elsejéig

- ami nettó 19, bruttó 24 forintot jelent a nagykereskedőknél.
Sok még a megválaszolatlan kérdés

Az ár felépítésének ilyen részletes bontása segít megérteni, hogy az üzemanyag ára valójában milyen tételekből áll össze, hol és milyen lépéssel lehet a optimálisabban beavatkozni, ha szükséges.

Ugyanakkor több kérdés továbbra is nyitott:

• Nem világos például, hogy a literenkénti 35 forintos kiskereskedelmi árrés pontosan mire elegendő. Vajon fedezi-e teljes mértékben a benzinkutak működési költségeit – a bérköltségektől az energián át a karbantartásig –, vagy a kutak inkább csak éppen nullszaldós működést tudnak fenntartani belőle? Elképzelhető-e, hogy ebben az összegben még minimális profit is megjelenik?
• Ebből kiindulva kérdés, hogy a kis, független benzinkutak és a nagy hálózatok helyzete mennyire különbözik. A nagy láncok esetében a költségek egy kiterjedt hálózaton oszlanak meg, ami bizonyos hatékonysági előnyt jelenthet.
• A kisebb kutak viszont gyakran jóval kisebb forgalom mellett működnek, így számukra ugyanaz az árrés egészen más gazdasági realitást jelenthet.
• Hasonló bizonytalanság övezi a nagykereskedelmi árrés szerepét is. A 35 forintos literenkénti összegnek kell fedeznie a logisztikai rendszert, a tárolást, a szállítást és az ellátásbiztonság fenntartását. Nem teljesen világos azonban, hogy ez az összeg mennyire biztosít stabil működést a rendszer számára.
• Arra sincs egyelőre biztos tudásunk, mi történik akkor, ha a világpiaci olajár olyan szintre esik, ahol - ad absurdum - már nincs jelentősége, és az üzemanyag visszatérhet a normális piaci kerékvágásba.
• Végül nem teljesen egyértelmű az sem, hogy a stratégiai készletek mostani felszabadítása milyen pénzügyi következményekkel jár később. A jogszabály szerint az MSZKSZ olyan áron köteles értékesíteni a kitárolt mennyiségeket, amely lehetővé teszi azok későbbi visszapótlását. A jelenlegi rendszerben azonban a stratégiai készletek a piacinál alacsonyabb áron kerülnek a piacra, így kulcskérdés, hogy a későbbi beszerzések milyen árszinten történnek majd.
• Ha a visszapótlás drágább lesz, felmerül a kérdés, hogy végső soron ki viseli a különbséget: megjelenik-e ez a készletezési tagdíjak emelésében, és ezen keresztül később az üzemanyagárakban, vagy más módon rendezi a rendszer a keletkező költségeket.

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következő napokban.

Forrás: Portfólió