Kiderült az igazság az atomenergiáról: négyszer drágább, mint a megújulók, mégis erre költik a milliárdokat

atomenergia 02

Miközben megy a fogadkozás, hogy jön a nukleáris reneszánsz, világszerte több atomerőművet zárnak be, mint amennyit megnyitnak. Az összkapacitás mégis rekordközeli szinten marad – szinte kizárólag Kína masszív bővítései miatt. A World Nuclear Industry Status Report szerint azonban az atomenergia részesedése 40 éves mélyponton van, a költségek elszálltak, és a megújulók olyan ütemben terjeszkednek, hogy a sokat emlegetett „atomláz” egyelőre inkább politikai jelszó, mint energetikai valóság – írja a Handelsblatt.

A World Nuclear Industry Status Report (WNISR) friss adatai szerint 2025-ben világszerte négy új atomerőművi blokk állt üzembe, miközben hetet leállítottak, így az erőművek száma csökkent, az összes beépített kapacitás azonban 369 gigawattal gyakorlatilag változatlan maradt. Ennek oka, hogy az új reaktorok átlagosan nagyobb teljesítményűek, a nettó kapacitásmérleg pedig így is enyhén pozitív, mintegy 1,5 gigawatt.

Jelenleg 63 reaktor épül a világon, ezek több mint fele Kínában található (36 projekt), mögötte jóval lemaradva Oroszország, India, Törökország és Egyiptom következik.


A nukleáris energia klímapolitikai érvei továbbra is erősek: az életciklus egészét tekintve egy atomerőmű 70–180 gramm CO₂-t bocsát ki kilowattóránként, szemben egy szénerőmű mintegy 940 grammos értékével. Ugyanakkor az atomenergia globális súlya csökken: az IEA szerint részesedése a villamosenergia-termelésben alig haladja meg a 9 százalékot, ami negyvenéves mélypont.

A WNISR rámutat, hogy Kínában az elmúlt év első 11 hónapjában 275 gigawattnyi naperőművi kapacitás épült, szemben a mindössze 2,5 gigawattnyi új nukleáris blokkal, ami jól mutatja, milyen tempóban szorítják vissza az atomenergiát a megújulók.


Európában a vita politikailag is éles: Németország 2011-ben, a fukusimai baleset után döntött a kivezetésről, és a 2022-es energiaválság miatti átmeneti hosszabbítás után 2024-ben végleg leállította utolsó három blokkját. Ennek ellenére egyes politikusok, köztük Markus Söder bajor miniszterelnök, a visszatérést sürgetik, elsősorban kis moduláris reaktorokkal (SMR), ám ilyen technológia kereskedelmi üzembe helyezett példája egyelőre sehol sincs. A legtöbb ország továbbra is a hagyományos nagy erőművekben gondolkodik:

2026 elejére elvileg 13 új reaktor indulna, ám a beruházások rendszeresen csúsznak és drágulnak.

A költségek a nukleáris reneszánsz legfőbb akadályai. A francia Flamanville erőmű példája szerint az eredetileg öt évre és 4 milliárd euróra tervezett projekt több mint 17 évig épült, és 25 milliárd euró fölé drágult.

Az Egyesült Államokban 2025-ben egy megawattóra atomerőművi áram átlagosan 141 dollárba került, a végleges hulladéktárolás költségei nélkül, míg a szél- és napenergia – tárolással együtt – 37–70 dollár között mozgott.

A WNISR szerint a globális nukleáris kapacitás látszólagos stabilitását szinte kizárólag Kína tartja fenn: Kínán kívül 2006 óta közel 14 százalékkal esett vissza az atomenergia-termelés, és nettó 48 reaktor tűnt el a rendszerből, ami arra utal, hogy a valódi globális atomenergia-reneszánsz továbbra is elmarad.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Forrás: Portfolio online gazdasági újság

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.

hacklink satın al queenbet holiganbet casinoroyal betplay casinodior bahiscasino