Hiába akadtak ki a magyar bankok, megjelent a törvény az ingyenes készpénzfelvétel duplázásáról
Hiába tiltakoztak a bankok, megjelent az éjjel a közlönyben az a törvénymódosítás, amely 300 ezer forintra emeli a havi legfeljebb két alkalmon keresztül összesen igénybe vehető ingyenes készpénzfelvétel határát. Február 1-jétől jön az új világ az automatáknál. A lépés a pénzintézeteknek az át nem hárítható tranzakciós illeték miatt fáj igazán.
A Magyar Bankszövetség tiltakozása ellenére az éjjel megjelent a közlönyben, és február 1-jétől hatályba is lép, hogy
150 ezer forintról 300 ezer forintra emelkedik a havonta ingyenesen felvehető készpénz felső határa.
A jelenlegi szabályhoz hasonlóan továbbra is legfeljebb két alkalommal lehet felvenni a teljes összeget egy hónapban.
A bankoknak 300 ezer forintra kell növeliük az ATM-ekből egy készpénzfelvételi alkalommal felvehető összeg értékét is. Ez azért fontos, hogy a bankok ne tudják alacsonyabb egy alkalomra szóló limittel kikerülni, hogy az ügyfél egy tranzakció során felvegye a készpénzt. Elképzelhető ugyanakkor, hogy fizikai korlátai lehetnek annak, hogy az ATM kiadjon egyszerre ekkora összeget, főleg, ha nem is tudja kizárólag nagy címletekben kiadni a gép.
Bár a felvett összeg stagnál vagy infláció mértéke alatt nő, a kártyás készpénzfelvételek darabszáma tendenciaszerűen csökken az utóbbi években. Ez önmagában is arra utal, hogy nem biztos, hogy a társadalom nagy részének szüksége volna a limitemelésre.
Mindeközben a készpénz jelenleg legerősebb alternatívája, a kártyás fizetés továbbra is gyors ütemben terjed, és a tavaly elindult qvik fizetési megoldások is egyre népszerűbbek Magyarországon. Az MNB által épp a héten közölt friss pénzforgalmi adatokat ebben a cikkünkben elemeztük.
Összességében az látszik, hogy 10 évvel ezelőtt még többet használtuk a káryánkat arra, hogy készpénzt vegyünk fel a segítségükkel, addig mára azarány megfordult, és egyértelműen a kártyás fizetés irányába tolódott el:
2,5-szer több pénzt költünk kártyákkal, mint amennyi készpénzt felveszünk a plasztikok segítségével.
A bankok hiába tiltakoztak
A Magyar Bankszövetség élesen bírálta a tervezett lépést. Szerintük a probléma gyökere a 0,9 százalékos tranzakciós illeték, amely minden bankautomatás készpénzfelvételt terhel. A közleményük arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi adózási környezetben a javaslat valójában újabb terhet ró a bankokra. A témáról részletesen korábban itt írtunk.
Az érdekvédelmi szervezet hangsúlyozta: az ingyenesség látszata mögött valós költségek vannak, amelyeket végső soron az ügyfelek viselnek más csatornákon keresztül. Ez azokat is érinti, akik nem vesznek fel készpénzt.
A duplázással
az eddigi havi 1350 forintról havi 2700 forintra nő a bankok tranzakciós illeték fizetési kötelezettsége egyetlen számla esetében,
amennyiben az ügyfél pont kihaszálta eddig, és ezután is kihasználja a készpénzfelvétel új, maximális díjmentességi határát.
A készpénz reneszánsza
A kormány az utóbbi egy-két évben sorra hozott olyan döntéseket, amelyek a készpénz reneszánszát hozhatják el a digitális fizetések korszakában:
- alkotmányba foglalták a készpénzes fizetését lehetőségét,
- az MNB ATM-telepítési szabályokat írt elő,
- majd idén tavasszal arra is kötelezték a bankokat, hogy minden településre helyezzenek el legalább egy ATM-et.
A két bankautomakát érintő intézkedés nem maradt eredmény nélkül, hiszen 2023 első negyedévének végén 4769 bankautomata működött az országban, ehhez képest sokat javult a helyzet:
az idei harmadik negyedévben 668-cal, közel 14 százalékkal több, 5437 ATM működött már Magyarországon, ami új csúcsnak számít.
Az MNB adatai szerint november végén 9333 milliárd forintnyi készpénz volt forgalomban a hazai fizetőeszközben, ez egy év alatt az előző évinél alacsonyabb, de még mindig infláció feletti, 5,7%-os növekedést jelent.
Könnyen elképzelhető, hogy az új intézkedés hatására valamelyest gyorsulni fog a készpénzállomány növekedése.
PORTFÓLIÓ VÉLEMÉNY
A világ - és benne a fizetések - a digitalizáció irányába halad. Ez nem csupán kényelmesebb és gyorsabb fizetést jelent, hogy nem kell a kasszánál aprópénzt számolgatni, hanem a nagyobb képet nézve olcsóbb, sok szempontból hatékonyabb pénzforgalmat és kisebb fekete- és szürkegazdaságot jelent egy országnak. Ebből a szempontból nézve az ingyenes készpénzfelvétel értékhatárának megemelése nagyon nem jó irányt jelöl ki.
Ugyanakkor az is tény, hogy a szinte teljesen készpénzmentesített skandináv és nyugati gazdaságokban meg is jelentek a készpénz hiányával járó újszerű problémák, amiket kezelni kellett. Az "alulbankoltak" csoportja, akiknek nincs bankszámlájuk, kiszorultak így egyes szolgáltatásokból. Emellett egy teljes internetkiesés vagy egy áramszünet esetén a készpénz "végső menedék" lehetne, előbbi esetről itt írtunk. De ha nincs áram, akkor a kasszák, az online boltok sem működnek, hiába is tudnánk bankjegyekkel és apróval fizetni náluk. A készpénz menedék-szerepét most sok nyugati országban újra elkezdték keresni, meglátjuk, mire jutnak azok, akik néhány évvel előttünk járnak a digitalizációban. Valószínűleg tőlük lesz érdemes tanulnunk.
Forrás: Porfólió