Borult a költségvetés: jöhet a tartalék zárolása és a bankadó duplázása
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szűk körű háttérbeszélgetésen elmondta, a kormány megemeli az idei költségvetési hiánycélt 5 százalékra, hogy finanszírozni tudja a gazdaságélénkítő intézkedéseket. A stabilitás megőrzése érdekében két kulcslépésről döntöttek: zárolják az általános tartalékokat – mintegy 192 milliárd forint értékben – és megduplázzák a bankadót, ami további 185 milliárdot hozhat a költségvetésnek. A miniszter szerint ezek a lépések együtt csaknem 400 milliárd forintos mozgásteret adnak az államnak, amelyre szükség is van egy ennyire feszes büdzsében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn szűk körű háttérbeszélgetésen értékelte a költségvetés helyzetét, és több fontos bejelentést is tett. Mint mondta, a kormány eltökélt abban, hogy a hiány csökkenjen – vagy legalább ne nőjön tovább –, miközben az államadósságot is fenntartható pályán kívánják tartani. Magyarán, az sem emelkedhet.
„Jelen pillanatban a költségvetésnek szembe kell néznie azzal, hogy idén 0,5 százalék körüli lesz a növekedés” – mondta a miniszter.
A tárcavezető szerint jelenleg a költségvetés célja, hogy a nehéz gazdasági környezet ellenére is ösztönözze a növekedést. Ennek része a kisgyermekes családokat érintő adómentességek, valamint a kedvezményes hitelek (Otthon Start Program és a fix 3 százalék a kkv-nak), éppúgy, mint a 14. havi nyugdíj, amelynek az első heti rész bevezetését a kormány megkezdi jövőre – ez újabb részlet a bevezetéssel kapcsolatban, amit eddig nem tudtunk. Nagy Márton szerint ez „nagyon nagy dolog”, különösen olyan időszakban, amikor alig láthatóan növekszik.
Ezt követően Nagy Márton bejelentette, a kormány megemeli az idei hiánycélt, 5 százalékos szint mellett tudja végrehajtani a tervezett intézkedéseket.
Ez azt jelenti, a hiány nem csökken, de nem is nő a tavalyi évhez képest – ugyanakkor kiemelten fontos most a növekedés támogatása. „A költségvetés stabilitását garantálnunk kell” – hangsúlyozta. Az államadósság a tervek szerint 73,5 százalék lesz, amit idén az árfolyam, jövőre pedig a várható növekedés segíthet.
Legutóbb június közepén írtuk meg, hogy a kormány megemeli az idei költségvetési hiánycélt, amelyet eredetileg 3,7 százalékra terveztek. Az akkori bejelentés szerint az idei hiány 4,1 százalék lett volna, míg jövőre 3,7 százalékra csökkenhetett volna. A kormánynak ez most ismét nem sikerült. Ezt a célt módosítják most: az idei és a jövő évi költségvetési tervben is tehát 5 százalékra emelik. De most a nemzetgazdasági miniszter azt is bejelentette, hogy
további intézkedésként a költségvetés stabilitása érdekében a kormány zárolja az általános tartalékokat – ez 192 milliárd forintot jelent –, és megemeli a bankadót – ez nagyjából 185 milliárd forintot jelent.
Tehát hozzávetőleg a két intézkedés 400 milliárd forintot jelent a költségvetésnek. Bár későbbiekben erre még visszatérünk, eddig 360 milliárd forint volt az előírt bankadó, aminek felét leírhatták a pénzintézetek, így ténylegesen 180 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Egyelőre elég annyit jegyeznünk, hogy Nagy Márton szerint a bankok tőkearányos megtérülése és jelenlegi pénzügyi helyzete lehetővé teszi ezt a lépést.
Feszes költségvetés – a bankok fizetnek a stabilitásért
A kormány jövőre 3,1 százalékos növekedéssel számol, az infláció pedig az idei 4,6 százalékról 3,7 százalékra mérséklődhet. Kamatcsökkentéssel viszont a kormány nem kalkulál 2026-ban. Az 5 százalékos hiány magasnak számít – ezzel Magyarország az ötödik legnagyobb költségvetési hiánnyal rendelkező tagállam lesz az unióban. És fontos hangsúlyozni: évről évre módosítja a kormány év közben – akár többször is – a költségvetést, ez már nem egyedi beavatkozás, hanem trend. A nemzeti mentesítési záradék esetében 5 százaléknál egy határhoz lép a gazdaság. A miniszter most arról értekezett, hogy ezt a továbbléptetést mindenképpen el kell kerülni.
A költségvetés pontos előrejelzése helyett a folyamatos változtatások és átdolgozások az elfogadott számadatok hitelességét kérdőjelezik meg. Az is tagadhatatlan, hogy az idei költségvetés – bár számos bizonytalansággal küzd – a makrogazdasági pályát vizsgálva sokkal rosszabbul is állhatna. Miközben, ahogy azt egy korábbi cikkünkben már részletesen kielemeztük, a kormány minden évben módosításokat alkalmaz, a költségvetési rugalmasság politikai eszköz lett. Az unióban az elsődleges egyenleg tekintetében már jóval kedvezőbb képet mutatunk. Magyarország ezzel a mutatóval az uniós középmezőnyben helyezkedik el, ez várhatóan így marad 2026-ban is.
A korábbi, 4169 milliárd forintos pénzforgalmi hiányhoz is hozzá kell nyúlnia a kormánynak. Az idei évre korábban már megemelt, 4774 milliárd forintos pénzforgalmi hiányterv tovább emelkedik, 5055 milliárd forintra. Emellett a 2026-os eredeti, 4218 milliárd forintos hiánytervet is módosítják, amely így 5445 milliárd forintra nő. A jövő évi pénzforgalmi deficit 1227 milliárd forinttal lesz magasabb, mint amit a minisztérium korábban tervezett. A finanszírozási oldalon a szűk körű háttérbeszélgetésen a miniszter a SAFE-programot is megemlítette: ez 16,2 milliárd eurós keretet jelent Magyarország számára. Ennek 15 százalékával számol is a kormány a jövő év elején – de Nagy Márton itt hozzátette, „pénzügyi szankció Brüsszelből akármikor jöhet még”.
Az államadósság alakulásában idén az árfolyam játssza a főszerepet. Mivel a gazdaság nem növekszik, a GDP-arányos mutató az árfolyamhatás miatt tud javulni. Jövőre már fordul a helyzet: akkor Nagy Márton várakozása szerint a növekedés lesz az, ami segít csökkenteni az adósságrátát. Így áll össze a kormány számítása szerint a kedvezőbb egyensúly.
A bankadó megemeléséről szólva Nagy Márton azt emelte ki, hogyan számolják az adó alapját. Ez mindig a korábbi eredményekhez kötődik – vagyis 2025-ben a 2023-as, 2026-ban pedig a 2024-es adóalap lesz érvényben. A miniszter szerint ez azért fontos, mert így már a lezárt évek adatai alapján lehet előre kalkulálni. Ez a rendszer kizárja a manipuláció lehetőségét, garantálja, hogy a várt bevételek valóban befolyjanak. A pénzintézetek tavaly kimagasló eredményt értek el. A nem konszolidált adatok szerint az adózás utáni nyereségük elérte az 1634 milliárd forintot, a konszolidált pedig majdnem 2000 milliárd forint volt – ez adja majd a jövő évi bankadó alapját.
Jelenleg a szabályok szerint 2025-ben a 20 milliárd forint alatti adóalapra 7 százalékos, az e fölötti részre pedig 18 százalékos kulcs vonatkozott, és a bankok az adójuk felét leírhatták állampapír-vásárlás után (Erre speciális szabályok is vonatkoznak, például az adott évi banki extraprofitadó lehet legfeljebb a könnyítés mértéke.) A jelenleg rögzített törvényben 2026-ban a 20 milliárd forint alatti adóalap esetén ez 8, a fölötti részre 20 százalékra nőtt volna az adómértéke, 50 százalékos leírhatósággal.
Na ez fog most megváltozni, ha Nagy Márton javaslatát a kormány elfogadja:
Eszerint a 20 milliárd forint alatti rész adókulcsa 10 százalékra, az e fölötti részé pedig 30 százalékra emelkedne. A leírhatóság viszont csökkenne: a jelenlegi 50 helyett csak 30 százalék lenne levonható.
Nagy Márton számításai szerint, mivel a bankok várhatóan mind kihasználják majd az adóalap-csökkentés lehetőségét, a módosítás így is mintegy 185 milliárd forintos pluszbevételt hozhat a költségvetésnek. A módosításokkal a 2026-ra tervezett bankadóból származó bevétel 360 milliárdra emelkedhet.
A bankadóval kapcsolatos javaslatok
400 milliárdos csomaggal védi a kormány a költségvetést
A miniszter szerint az 5 százalékos hiányhoz két kulcsfontosságú lépésről van szó – és mindkettő 2026-ra vonatkozik. 2025-ben a jelenlegi intézkedésekkel várhatóan kijön az 5 százalékos hiány. A következő évben viszont már elengedhetetlen lesz a tartalékok zárolása, valamint a bankokra vonatkozó adóemelés – ezek nélkül nem tartható a hiánycél. A miniszter szerint ez a két intézkedés összesen közel 400 milliárd forintos tételt jelent a költségvetésben.
Nagy Márton szerint az Európai Unióban nem elsősorban a védelmi kiadások miatt nőnek a hiányok, hanem azért, mert elmarad a növekedés. Magyarországon azonban a bevételi oldalon a visszaesés hatását nem a lakosság, hanem inkább a vállalatok érzik meg. A miniszter kiemelte: 2019 óta Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben a reáljövedelmek az egész unióban. Éppen ezért, a lassabb növekedés ellenére a kormány a költségvetési stabilitás megőrzése érdekében döntött úgy, hogy megduplázza a bankadót.
Amikor felvetettük Nagy Mártonnak, hogy már a második negyedévben látszott: a gazdasági növekedés elmarad a kormány várakozásaitól, miért vállaltak mégis újabb, jelentős kiadásokat, a miniszter kiemelte: a 2026-os költségvetésben a mostani, mintegy 400 milliárd forintos intézkedéscsomag nagyjából megegyezik azzal a makrogazdasági hatással, amit a gyengébb GDP-növekedés és a magasabb infláció együtt okoz. „Az év elejéhez képest alacsonyabb lett a GDP, ennek van egy áthúzódó hatása. De a magasabb infláció miatt több pénzt kell juttatni például a nyugdíjakra is, és ez a hatás jövőre is megmarad, mert a bázis is magasabb” – magyarázta.
Ezek a tényezők szerinte együtt körülbelül akkora terhet jelentenek, mint amekkora a költségvetés stabilizálásához szükséges 400 milliárdos csomag. „Így tudjuk tartani az 5 százalékos hiánycélt” – mondta. A miniszter arra is emlékeztetett, időközben újabb kormányzati intézkedéseket is bejelentettek, például a 14. havi nyugdíj első heti részét vagy a kulturális és szociális szektorban tervezett, 15 százalékos béremelést.
Itt a jövő évi, 3,1 százalékos növekedési előrejelzésről is szó esett, amely magasabb, mint a piaci átlagvárakozások. Ha a növekedés ismét elmarad a várttól, akkor ez az 5 százalékos hiánycélt is veszélybe sodorhatja. „Ez egy kockázat” – ismerte el Nagy Márton. Hozzátette: a kormány még vizsgálja, hol lehetne további mozgásteret találni. Jelenleg azt nézik, mely kiadások csökkenthetők a tárcák szintjén, és hol lehet „kicsit szűkebbre szabni a működést”. A részletekről azonban még nem született döntés.
Érdekes módon az áfabevételek nem estek vissza, sőt, tavalyhoz képest jelentős plusz látható. „A kieső bevételek nem a lakossági fogyasztásból jönnek, hanem a vállalati adókból” – mondta a miniszter. Az áfa- és a személyijövedelemadó-bevételek ugyanis úgy alakulnak, mintha a gazdaságban tényleg 3 százalék körül lenne a növekedés. A költségvetésben a gyengébb teljesítmény a vállalati adóbevételeknél látszik meg igazán – különösen a társasági adó és a kisvállalati adó esetében. Nagy Márton szerint ez is azt mutatja, hogy a lakossági kereslet stabil, a nehézségeket inkább a vállalati szektor viseli. „Tehát az a baj, hogy a vállalati adónemekben van elmaradás.”
A bankadót érintő bejelentés igazi pikantériája, hogy hétfő este, közvetlenül a tőzsdezárás után jelentette be az OTP Bank a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a kistelepülésekre vonatkozó ATM-rendelet miatt. A bank szerint a kötelező ATM-telepítések gazdaságilag indokolatlanok, és aránytalanul korlátozzák a hitelintézetek vállalkozáshoz és tulajdonhoz fűződő alapjogait. A döntésre reagálva Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: „Minden állampolgárt megillet ez a szolgáltatás. Az alapszámlát törvény szabályozza, és az ATM is olyan alapinfrastruktúra, amelyhez mindenkinek joga van hozzáférni.”
Nagy Márton háttérbeszélgetésén tehát világossá tette: a kormány nem enged a költségvetési fegyelemből, még ha ez fájdalmas döntéseket is kíván. Az 5 százalékos hiánycél tartása a legfontosabb, ehhez két kulcslépést hajtanak végre: a tartalékok zárolását és a bankadó megduplázását – összesen közel 400 milliárd forintos tételben. A miniszter szerint a lépés indokolt, a bankok nyeresége rekordmagas, a gazdaság pedig most kevés mozgásteret enged.
A költségvetés helyzete ugyan feszült, de kezelhető a kormány szerint, így az a mostani intézkedések után a gyenge növekedés ellenére is stabil lábakon áll. Bár a lakossági fogyasztás kitart, a vállalati szektor viseli most a nagyobb terhet. A kockázatok azonban nyilvánvalók: ha a növekedés ismét elmarad a várakozásoktól (márpedig eddig rendre elmaradt), a hiánycél könnyen borulhat (ahogy eddig rendre borult). Mindez arra figyelmeztet, hogy továbbra is marad egyensúlyozás a magyar gazdaságban.
(Borítókép: Nagy Márton 2025. április 17-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Forrás: Index