Sátoraljaújhely | Magyar Kálvária
A sátoraljaújhelyi Szárhegyen található Magyar Kálvária emlékmű rendszer az országban egyedülálló történelmi emlékhely. Megépítésének célja és feladata az volt, hogy Jézus szenvedéstörténetének analógiájára kifejezze a Trianon okozta magyar fájdalmat. A kálváriajárás során a Magyar Kálvária bevezető kapujától és Csonka-Sátoraljaújhely táblájától elindulva a látogatók egy-egy stációnál megállva felidézhetik gondolatban az egykori történelmi Magyarországot és emlékezhetnek az elszakított városokra. Magyarország 20. századi történelmének egyik legmeghatározóbb és legmegrendítőbb eseményére emlékeztet az országban egyedülálló módon a Magyar Kálvária – mely jelentős részben közadakozásból épült.
A Magyar Kálvária története
A trianoni béke által határszéli kisvárossá tett Sátoraljaújhelyen a korszak revíziós politikai légköre társadalmi összefogást indított el, melynek köszönhetően közadakozásból készült el a Szár-hegyen az országban egyedülálló kezdeményezés, a Magyar Kálvária. Az emlékmű előzményeként a hegyen avatták fel 1934. július 1.-én a 100. Országzászlót, amely egy hatalmas kőgúlán állva messziről hirdette, hogy újból egységes lesz egyszer az ország. Az eredeti tervek néminemű változtatásával végül 1936. október 4.-én avatták fel az emlékművet országos ünnepség keretében.
A Magyar Kálvária a Szár-hegy (345 m) tetején lévő platón elhelyezkedő Országzászlóhoz vezető, durva kőburkolatú úton közelíthető meg. Az emlékhelyre egy terméskőből épített díszkapun keresztül lehet belépni, innen a hegytetőre vezető gyalogút mentén 14 bástyaszerű építmény, a 14 "stáció" a rajta elhelyezett emléktáblákkal emlékeztet a szétdarabolt, megcsonkított Szent István-i Magyarország Jézus Krisztus szenvedéstörténetének analógiájával. A Szent István-kápolna 1938-ban készült el, teljessé téve a mementót.
A stációk a második világháború során jelentős károkat szenvedtek, majd teljes pusztulásnak indultak. Természetesen a kommunista rezsim a Kálváriát és a kápolnát nacionalistának bélyegezte, és aktívan közreműködött pusztulásában. 1989-ben a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére elkezdték a megrongálódott emlékmű helyreállítását ismét csak társadalmi összefogásban. A Magyar Kálvária újraavatására 1990. augusztus 19-én került sor. A Szár-hegyre vezető kabinos felvonó építésekor a Szent István-kápolna és az Országzászló felújítása is elkezdődött.
A trianoni döntés 100. évfordulójára, a Patrónus Alapítvány szervezésében, közadakozásból valósult meg a Magyar Kálvária kapuzata és 1. stációja között, egy kilátóterasszal együtt a keletre (Kárpátalja felé) tájolt centenáriumi Turul-emlékmű, Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotása.
A Magyar Kálvária együttese
I. Országzászló
A zászlórúd egy hatalmas kőgúlán hirdeti a szomszédos nemzeteknek, hogy Magyarország egyszer újból egységes lesz. Oldalán ez az idézet olvasható:
"És most, testvérek, boruljunk le imára,
Kérjük Istent, nézzen le szegény hazánkra,
Óvja, védje az elszakadt magyarságot.
Vegye le rólunk a trianoni átkot! Amen."
Kalászy Erzsébet
II. A tizennégy stáció
Az emlékművek felállításának ötlete 1935-ban született, amikor Sátoraljaújhelyen felállították Magyarország századik országzászlóját a Szár-hegy csúcsán. Vilkovszky Kálmán elképzelése olyan búcsújáró hely jellegű központ kialakításáról szólt, ami megemlékezik mind a 38 elcsatolt városról, így kerültek felállításra a hegy tetején álló országzászlóhoz vezető út mentén a vártoronyszerű építmények, emléktáblákkal, idézetekkel és címerekkel ellátva.
A 14 stációból álló emlékmű együttes 1936 október 4-én avatták fel. A Magyar Kálvária kapuján Tornyai Ányos idézete mellett Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely címere látható.
"...Voltam hirdetője elmúlt ragyogásnak...
Vagyok siratója bús fekete gyásznak...
Magyarok Istene, engedd, hogy lehessek
Vidám harangszója a feltámadásnak!"
Tordai Ányos
A kálvária állomásai
1. Kassa
2. Lőcse, Késmárk, Igló-Podolin
3. Krasznahorka, Besztercebánya-Körmöcbánya-Selmecbánya-Nyitra, Trencsén
4. Komárom
5. Pozsony
6. Kismarton, Csáktornya
7. Fiume
8. Temesvár, Szabadka-Zenta
9. Arad
10. Brassó, Nagyenyed, Segesvár
11. Gyulafehérvár-Marosvásárhely
12. Kolozsvár
13. Nagyvárad, Szatmárnémeti, Máramarossziget
14. Ungvár, Munkács, Eperjes
III. Szent István kápolna
A Magyar Kálvária csoporthoz szervesen hozzátartozik a Szent István kápolna is, melynek teteje a Magyar Szent Koronát formázza meg. Ez 1938-ban épült Szepesi Bódog piarista tanár kezdeményezésére.
A Magyar Kálvária látogatása
A Magyar Kálvária egy 4 méteres magasságú bástyakapuval kezdődik. (térkép) Ezt követi az Országzászlóhoz vezető út két oldalán a tizennégy stáció. A bástyaszerű tornyot imitáló állomásoknak azon az oldalán, amelyik a szerpentinút felé néz, egy fülkeszerű mélyedésben a vármegye címere alatt helyezték el a márványtáblát. Ezen a városok neve alatt egy vagy több soros jelmondat olvasható. Az emléktáblán az állíttatók neve is feltüntetésre került.
A Kálvária stációi végigvezetnek a történelmi Magyarországon. Az út Kassáról indul, végigvezet a Szepességen, az ősi bányavárosokon, Komáromig, Pozsonyig. Itt délre fordul és Kismartonon, Csáktornyán keresztül Fiuméig vezet, majd a Délvidék városai után Erdélybe visz, s onnan visszatér a Felvidék keleti részére.
A bájos Zsólyomka-völgyből a Z jelzésű út vezet a Kálvária bejáratát képező bástyaszerű kapuhoz. A kapu mellett jobbra egy hajdani kőfejtő hatalmas udvarát láthatjuk. A szerpentinút első kanyarulatából csodás rálátás nyílik a városra.
A Szár-hegy (345 m) tetején 2015-ben adták át a Zemplén Kalandpark részeként, a szemközti, kilátótoronnyal koronázott Magas-hegyről ide vezető kis kabinos kötélpályát, a Dongót, és a mellette párhuzamosan futó ijesztőnek tűnő átcsúszópályát.
A Szent István-kápolna mögüli sziklákról káprázatos kilátás nyílik a Sátoros-hegyekre, a környező szőlőkre, a zempléni erdőkre.
