Sötét fellegek gyűlnek a magyar gazdaság felett, egyre több a kockázat

Sorjáznak a negatív hatások, amelyek egyre jobban veszélyeztetik a magyar gazdaságot, ezért lefelé módosította 2024-es növekedési várakozását az ING a friss előrejelzésében. Úgy látják, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése megtorpanhat, a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott emelkedése negatívan hathat a reálbérekre is, míg az ipari termelésnél látható elhúzódó problémák, valamint az export visszaesése sem kedvez a magyar gazdaságnak. A forint további gyengülésére, valamint az infláció visszatérésére is számítanak az elemzők.

A magyar gazdaság növekedése 2023 utolsó periódusában negyedéves alapon stagnált, ami kiábrándító eredmény volt azok után, hogy a megelőző negyedévben végre növekedést (+0,8%) láthattunk. Az ING ezért a 2024-re vonatkozó GDP-előrejelzését lefelé módosította,

az eredeti 3,1%-os előrejelzésről óvatosabb, 2,1%-os becslést adtak most ki.

A kiigazítást többek között azzal magyarázzák, hogy a gyenge évzárás miatt az idei évet alacsonyabb teljesítményszintről kezdi a magyar gazdaság, így az úgynevezett áthúzódó hatás, ami az idei éves átlagos GDP-növekedési mutatóra hat, jóval kisebb lesz a korábban vártnál.

Eközben borúsak a kilátások az iparban, különösen a feldolgozóipari alágazatban az ING szerint.

Az ipari termelés 2023 decemberében csalódást okozott, és már a harmadik egymást követő hónapban regisztrált csökkenést. Ez a visszaesés a külső kereslet gyengülésére utal, és kérdéseket vet fel az ágazat ellenálló képességével kapcsolatban. Főként a német gazdaság lassulása jelenthet problémákat, amely a hazai konjunktúra legfontosabb exportcélpontja.

Az ING elemzése is megállapítja, hogy a decemberi zsugorodás nem kizárólag a szezonális hatásoknak, főként a karácsonyi gyárleállásoknak köszönhető, hanem a visszafogott külső kereslet szélesebb körű visszaesését tükrözi, amelyhez lassan javuló belföldi kereslet párosul csak. A szakértők úgy látják, hogy a 2024-es év előrehaladtával ezek a dinamikák várhatóan fennmaradnak, ami jelentős kihívást jelent a feldolgozóipar számára.

Nem olyan szép már a külkermérleg?

A külkereskedelmi mérleg 2023 folyamán tapasztalt jelentős javulása ellenére a decemberi váratlan hiány kérdéseket vet fel Magyarország 2024-es exportkilátásaival kapcsolatban az ING szerint. Úgy tűnik, hogy az egyensúlyjavulás elakadása részben az export gyengélkedésére vezethető vissza. A jelentés azonban kihívásokkal teli külpiaci környezetet jelez, és mind a kereskedelmi, mind a folyó fizetési mérleg többleténél kedvezőtlen hatásokat vetít előre az idei évre.

Az ipari szektor kihívásaival ellentétben a kiskereskedelmi szektor ellenállónak bizonyult 2023 negyedik negyedévében. A javuló reálbérek hozzájárultak a pozitív teljesítményhez, a kiskereskedelmi forgalom volumene pedig decemberben 1,4%-kal nőtt havi szinten. Az ING szerint egyértelműen pozitív jel, hogy a fellendülés mindhárom kiskereskedelmi komponensnél látszott már.

Míg az üzemanyag-kiskereskedelem erőteljes, 4%-os növekedést mutatott havi szinten, e növekedés fenntarthatósága kérdéses az üzemanyag-jövedékiadó januári, kétlépcsős emelése után. Az e konkrét összetevővel kapcsolatos lehetséges kihívások ellenére a kiskereskedelmi forgalom általános kilátásai továbbra is biztatóak az ING elemzői szerint. Az első negyedévben a fogyasztók várhatóan jelentős jövedelemnövekedést kapnak a kötvényhozam-kifizetésekből (ez idén a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő összeget jelent). Az innen származó pénzinjekció az ING szerint – ha nem kerül újra befektetésre –, várhatóan támogatni fogja a fogyasztói kiadásokat. Továbbá úgy vélik, a vásárlói bizalom emelkedő tendenciája is erősítheti a kiskereskedelmi ágazat pozitív lendületét.

A feszes munkaerőpiac – amelynél az elemzők is kiemelik, hogy a magyar gazdasági környezet egyik meghatározó tényezője volt az elmúlt években – kezd eltűnni, mivel az utóbbi időben enyhén romlott ez a mutató: a munkanélküliségi ráta háromhavi mozgóátlaga 4,6%-ra emelkedett. A negatív trend esetleges folyatódása a reálbérekre is kedvezőtlenül hathatna.

Míg az átlagos bérnövekedés decemberben erőteljesnek bizonyult, 16,4%-os volt éves szinten, a reálbérek is figyelemre méltó, 10,3%-os növekedést mutattak éves szinten. Azonban ez az ugrás a decemberben megvalósított két minimálbér-emelés együttes hatásának tulajdonítható. A munkanélküliségi mutatók romlása a bérnövekedésre lefelé irányuló nyomást helyezne.

AZ ING ELEMZŐI SZERINT EZ CSÖKKENTHETI A FOGYASZTÁS ÁLTAL VEZÉRELT GDP-FELLENDÜLÉS LEHETŐSÉGÉT.

Visszatér az infláció, veszélyben a forint?

Az infláció kapcsán megjegyzik, hogy az visszatért a Magyar Nemzeti Bank tűréshatárához. Januárban az éves inflációs ráta 3,8%-ra csökkent, elsősorban bázishatások miatt, de a havi inflációs ráta azonban továbbra is viszonylag magas, 0,7%. A jelentés márciusban és áprilisban erős átárazódásra számít a távközlési, banki és biztosítási szolgáltatók áremelései miatt.

Azonban így is arra számítanak, hogy a következő hónapokban az infláció várhatóan a központi bank célsávjának felső határa alatt marad. Májustól kezdve azonban enyhe reflációra – vagyis az infláció visszatérésére – számítanak, amelyet a bázishatás okoz. A jelentés szerint ez az év vége felé az inflációs rátát az 5,5-6,0%-os sávig húzhatja fel.

A gazdasági helyzetre reagálva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) proaktív álláspontot képviselt, és gyorsított a kamatcsökkentési ütemen. A jegybank lépéseit a makrogazdasági feltételek és a piaci stabilitás egyaránt befolyásolja az elemzők szerint. A kamatvágások ellenére a jelentés fenntartja a 2024 végére vonatkozó 6,5%-os kamatvárakozást, ami a gazdasági stabilitás támogatása és a jelentős forinteladási hullám elkerülése közötti kényes egyensúlyt tükrözi.

Eredetileg 2024-re erős forintot vártak, azonban az elmúlt hetekben a pálya az előrejelzésekkel ellentétesen alakult. A monetáris politikai hangnem változása és a gazdaságpolitika fokozott kiszámíthatatlansága hatással volt a piaci hangulatra, ami kevésbé optimista kilátásokhoz vezetett az ING szerint. A megnövekedett kiszámíthatatlanság ellenére a jelentés arra számít, hogy

a forint az első negyedévben a 390-es árfolyamszint körül mozog majd, a második negyedévben pedig eléri a 395-öt a kurzus.

Az MNB kamatcsökkentései és a jelentős eladási hullám megakadályozására tett erőfeszítések közötti kényes egyensúly a forint teljesítményében is megmutatkozik. Bár a jegybank legutóbbi ülése ébresztőként szolgált a pénzügyi piacok számára a kamatvárakozásokkal kapcsolatban, a jelentés szerint a magasabb IRS-görbe továbbra is csábító lehet a pénzügyi piacok számára, amit a várható további várt kamatcsökkentések és a következő hónapok kedvező inflációs profilja támogat.

Címlapkép forrása: Getty Images

Forrás: portfolio.hu