Reagáltak az elemzők a magyar gazdasági folyamatokra: 2023 elveszett év lesz

Ma reggel közölte a KSH a harmadik negyedéves magyar GDP-adatot, az elemzők máris reagáltak a számokra. Abban egyetértenek, hogy az idei év már sehogy sem lesz szép (egyikük egyenesen elveszett évnek nevezi 2023-at). Leginkább azonban a kilátásokra vonatkozó előrejelzések érdekesek, ebben nagy különbségek vannak.

A harmadik negyedévben 0,9%-kal nőtt az előző negyedévhez képest a magyar GDP, ezzel véget ért a gazdaság recessziója – írtuk ma reggel. Az egy évvel korábbihoz képest 0,3%-kal kisebb volt a teljesítmény.

Az előzetes adatközléskor még nem ismerhetjük a részleteket, a statisztikai hivatal annyit közölt, hogy az éves alapon mért (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 0,3%-os visszaesésben az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet. A csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte.

A friss adat azt jelenti, hogy a magyar gazdaság kijött a technikai recesszióból,

amely tavaly nyáron kezdődött. Ez nem jelent meglepetést, a Portfolio-nak nyilatkozó elemzők az adatközlés előtt ennél némileg nagyobb emelkedést vártak.

„A fogyasztást az év első felében még visszafogta a látványosan csökkenő reálbér, de az év második felében a mérséklődő infláció miatt a reálbérek várakozásunk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan élénkülhet és segítheti a helyreálló növekedést. A beruházási komponenst a magas kamatok és az állami beruházások visszafogása csökkenti, de a jelentős beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt” – írta gyorskommentárjában Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.

Az elemző szerint hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat. „Kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulnak fokozatosan. A növekedési kilátásokat továbbá támogatja a nettó export is, miután az importvolumen tovább mérséklődik, többek közt az alacsonyabb belföldi felhasználásnak köszönhetően, miközben az export a külső kereslet gyengélkedése ellenére is mérsékelt pozitív tényezőt jelent” – írja. Az MBH Bank az ismert adatok fényében 2023-ra 0,1%-os visszaesést, jövőre pedig dinamikus, 4%-os növekedést vár.

Az aktivitás mélypontján a hivatalos adatok fényében túljutott a magyar gazdaság

– írta kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Hozzátette: előretekintve a masszív bérkiáramlás párosulva a normalizálódó inflációs környezettel a fogyasztás beindulását eredményezhetik az előttünk álló időszakban. „A kamatkörnyezet fokozatos mérséklődése a beruházási hajlandóság lassú visszaépülését vetíti előre. E tekintetben fontos szerep hárulna a még mindig bizonytalan sorsú uniós forrásokra” – írta. A negatív kockázatok közt a meglehetősen visszafogott globális gazdaságot emelte ki.

A legrosszabb már mögöttünk van, de nehéz és hosszú lesz a kilábalás

– így foglalta össze Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója, aki emlékeztet: a belső keresletet és a külső környezetet leíró magas frekvenciájú adatok továbbra is gyengélkedő gazdaságra utalnak.

„A lakossági fogyasztás várhatóan elérhette a mélypontot a második negyedévben, és fokozatos javulás várható a csökkenő infláció, és emiatt pozitívba forduló reálbérnövekedés nyomán. A stabil forintárfolyam mellett folytatódó monetáris lazítás úgy a háztartásoknál, mint a vállalatoknál erősítheti a pozitív gazdasági várakozásokat” – írja Kiss.

Az Amundi alapforgatókönyve most -0,8%-ot valószínűsít, és a jövő évi +2,1 százalékos várakozásuk egyelőre szintén alacsonyabb a konszenzusnál. Elmondásuk szerint a külső környezet, különösen a német ipar kilátásai továbbra sem javulnak, és a beruházások szempontjából fontos EU-s források lehívása is egyre inkább kitolódik. „A lassú kilábalás, a vártnál jobban csökkenő infláció és a stabil forint hármasa egyre inkább a vártnál nagyobb lazítás felé terelheti a jegybankot, azonban várakozásaink szerint ütemváltásra csak jövő év elején lehet komolyabb esély” – írja Kiss Péter.

Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza az adatokat kommentálva emlékeztet, hogy a „Összességében tehát a meglehetősen szűkösen rendelkezésre álló információk ellenére visszaigazolódhatott a gazdaság szerkezetéről megfogalmazott elképzelésünk. Ez azt jelenti, hogy lényegében az exportra termelő ágazatok tudják húzni a magyar gazdaságot” – írja, és emlékeztet: a lakosság vásárlóerejének zsugorodása az infláció miatt, míg a beruházások a költségvetési helyzet és a magas kamatkörnyezet miatt fogják vissza a gazdasági teljesítményt.

A GDP volumene 2023 első kilenc hónapjában 1,2%-kal csökkent – emlékeztet Virovácz, aki szerint bár a negyedik negyedév még javíthat a 2023-as összképen,

az már most borítékolható, hogy 2023 egy elveszett év lesz.

Az ING a friss adat ellenére továbbra sem módosít az idei évi növekedési kilátáson. Az év egészében 0,5 százalékos GDP-visszaeséssel számolnak.

A bank közgazdásza emlékeztet, hogy a fogyasztói bizalom fokozatos, ám lassú helyreállásával párhuzamosan a következő negyedévekben a fogyasztás is lassan kedvező fordulatot vehet. A csökkenő kamatkörnyezet mellett a hitelezési aktivitás is megkezdheti a helyreállást.

Mindezek azonban kevesek lesznek ahhoz, hogy a jövő év érdemi gazdasági növekedést hozzon

– figyelmeztet Virovácz. „Az uniós forrásokhoz való hozzáférés – különösen a mostani kifeszített költségvetési helyzetben – kulcsfontosságú lesz” – teszi hozzá. Az ING Bank azzal számol, hogy az idén megszületik a részleges megegyezés, és a források meginduló lehívása jövőre már lecsapódhat a gazdasági teljesítményben, ebben az esetben 3-4 százalék körüli GDP-növekedéssel számolnak. „Uniós források hiányában azonban kevés lesz a pozitív belső impulzus a magyar gazdaságban, és így már annak is örülhetnénk, ha 1-2 százalék körüli gazdasági növekedést látnánk” – írják.

Forrás: portfolio.hu