Az Európai Parlamentben szembesítették a kritikákkal a magyar uniós biztost

eu parlament

Várhelyi Olivért az elmúlt időszakban sok bírálat érte, vizsgálatot is követeltek ellene, most az Európai Parlamentben faggatták. A magyar biztoson azonban láthatóan nem sikerült fogást találni.

Néhány héttel ezelőtt az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben vizsgálatot sürgettek Várhelyi Olivér magyar bővítési biztossal szemben. Az EP-képviselők így fogalmaztak: „továbbra is mélységesen aggasztónak tartja (ti. az Európai Parlament - a szerk.) azokat a jelentéseket, melyek szerint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos szándékosan törekszik arra, hogy megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”. Ezért az Európai Bizottságot felszólították egy vizsgálat lefolytatására, de ennek a brüsszeli testület – legalábbis eddig – nem tett eleget.

Az Európai Parlament azonban egy másfél órás lehetőséget kapott arra, hogy Várhelyi Olivért kifaggassa. A 90 perc alatt a balkáni bővítés kapcsán bármelyik képviselő tehetett fel kérdéseket, amelyekre a biztosnak válaszolnia kellett.

Tineke Strik holland zöldpárti képviselő fel meg is fogalmazta azt, ami gyakran hangzik el Várhelyivel szemben: miért nem határolódik el erőteljesebben a boszniai szerb vezető, Milorad Dodik szakadár törekvéseivel szemben? Várhelyi azt mondta, hogy Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamatában pozitív hatásként lehet értékelni, hogy széles körű megállapodás alapján kormányt tudtak alakítani és ennek része a boszniai Szerb Köztársaság is. Ugyanakkor Milorad Dodik oroszbarát megnyilatkozásai kapcsán Várhelyi az Európai Bizottság állásfoglalását idézte, amely szerint aki Putyin mellé áll, az elszigeteli a boszniai Szerb Köztársaságot a nemzetközi porondon és ez a döntés sajnálatos és téves.

Ugyancsak többször előkerült, hogy a biztos túl elnéző a szerbiai folyamatokkal szemben, különös tekintettel a jogállamiságra, a sajtószabadságra és kiegyensúlyozottságára, illetve arra, hogy Szerbia nem csatlakozott az Oroszországgal szembeni szankciókhoz, holott tagjelölt országként ez a kötelessége. Várhelyi válaszában az mondta, hogy a szerb igazságügyi reformok nagy jelentőségűek, népszavazás is kellett hozzájuk és ha a parlament elfogadja jogszabályokat, akkor ez kielégítő lesz. A sajtószabadság kapcsán úgy fogalmazott a magyar biztos, hogy sok dolgot kell még teljesítenie Szerbiának, de már készen áll egy ezzel kapcsolatos útiterv, amelynek végrehajtását a szerb miniszterelnök felügyeli.

Úgy tűnik azonban, hogy nem lesz egyszerű rábírni a szerbeket, hogy csatlakozzanak az uniós szankciós politikához. Várhelyi felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság erre vonatkozó jelentésében egyértelművé tette, hogy a közös kül- és biztonságpolitikához való igazodás – és ide tartozik a szankciós politika is – csatlakozási feltétel.

Azt azonban elvetette a biztos, hogy erre hivatkozással a csatlakozási tárgyalásokat fel kellene függeszteni, szerinte ez nem vezetne eredményre, és kijelentette, bízik abban, hogy Szerbia megváltoztatja az álláspontját.

Várhelyi Olivér úgy fogalmazott, hogy az elmúlt tíz év nem volt eredményes a balkáni bővítés terén, azonban ebben áttörésre számít. Ez azt jelenti, hogy középtávon az uniós támogatásoknak és a regionális együttműködésnek köszönhetően a térség GDP-je kétharmaddal emelkedhet, lelassul a kivándorlás és az agyelszívás rövid távú célként azt fogalmazta meg, hogy legalább egy országgal legkésőbb jövőre lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. Hogy melyikkel, azt nem mondta meg.

forrás: hvg

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.