Hogyan alkalmazkodik Tokaj a változásokhoz? "Kék bolygó" – kérdezi Áder János

A Kék bolygó című podcast legfrissebb epizódjában ifjabb Szepsy István mádi borász és a köztársasági elnöki pozícióból önjelölt környezetvédővé átvedlő Áder János (a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vezetője) arról folytattak eszmecserét, hogyan alkalmazkodik a tokaji borvidék az éghajlati változásokhoz és a piaci környezet átalakulásához. Az adás megtekinthető a YouTube-on is.

A Tokaji borvidék jelenéről és jövőjéről szóló beszélgetés részletes betekintést nyújt egy olyan tradicionális borvidék működésébe, amely egyszerre próbál megfelelni a történelmi hagyományoknak és a modern kihívásoknak. A Szepsy család története, amely a 15. századig nyúlik vissza a régióban, jól példázza ezt a kontinuitást. Különösen figyelemreméltó az 1796-os Dercsényi-féle könyv említése, amely már akkor is az alacsony hozam és a megfelelő érettség fontosságát hangsúlyozta – olyan alapelveket, amelyek ma is meghatározóak a minőségi bortermelésben.

A rendszerváltás utáni időszak jelentős szemléletváltást hozott a borvidéken. A korábbi mennyiségi szemléletet felváltotta a minőségi megközelítés, amelynek központi eleme a hozamkorlátozás. Bár a hektáronkénti 15 tonnás termésmennyiség 4-5 tonnára való csökkentése jelentősen növeli az előállítási költségeket, ez teszi lehetővé a karakteres, magas ásványianyag-tartalmú borok készítését.

A klímaváltozás hatásai különösen aktuális kérdéseket vetnek fel. Az 1,6 fokos globális felmelegedés már érezhető változásokat hozott, amelyek egyszerre jelentenek kihívást és lehetőséget. A melegebb klíma kedvez a száraz fehérborok készítésének, ami új borkategóriák megjelenését és sikerességét eredményezte. A száraz furmint és hárslevelű nemzetközi versenyképessége jelentősen nőtt, miközben az aszúkészítés területén új kihívásokkal kell szembenézni.

A borvidék több innovatív megoldással készül a jövő kihívásaira. A klónszelekció, ami 25-30 éves előretekintést igényel, lehetővé teszi a környezeti változásokhoz jobban alkalmazkodó egyedek kiválasztását. Az egyetemekkel való együttműködés, a részletes talajkutatások és geológiai vizsgálatok pedig tudományos alapot biztosítanak a termőhelyi adottságok optimális kihasználásához.

A Tokaji borvidék különleges piaci helyzetben van. Az 5000 hektáros összterület – összehasonlítva például Bordeaux 130.000 hektárjával – jelentős méretbeli korlátot jelent. Az éves termelés mindössze New York egy havi borfogyasztásának felel meg, ami azonban az exkluzivitást is erősítheti. Míg szakmai körökben továbbra is kiemelkedő a hírneve, az általános borfogyasztók körében korlátozottabb az ismertsége.

A beszélgetés optimista jövőképet vázol fel. A száraz borok sikere nem veszélyezteti, hanem inkább erősíti a borvidék pozícióját, miközben az aszú megőrzi különleges, “borok kaviárja” státuszát. A természetes limitáltság és a egyedi termőhelyi adottságok továbbra is biztosítják a tokaji borok karakteres jellegét.

Ugyanakkor több területen is fejlődésre van szükség. A marketing és a nemzetközi ismertség növelése, az általános borfogyasztói körben való jelenlét erősítése kulcsfontosságú feladat. A technológiai fejlesztések és a hagyományok egyensúlyának megtartása, valamint a klímaváltozáshoz való folyamatos alkalmazkodás szintén megoldandó kihívást jelent.

A beszélgetésből egy olyan borvidék képe rajzolódik ki, amely tisztában van értékeivel és kihívásaival, és tudatosan készül a jövőre, miközben megőrzi több évszázados hagyományait. A Szepsy-féle megközelítés azt mutatja be, hogyan lehet ötvözni a tradíciókat a modern tudományos módszerekkel és innovációval, biztosítva ezzel a tokaji bor jövőjét a változó világban.

Forrás: Borsod 24