Drasztikus ütemben zárnak be a boltok – Mi áll emögött?

Jelentősen zuhant a kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt években, 2019 eleje és tavaly június között majdnem 19 ezer üzlet zárt be, amely közel 15 százalékos mínusz. Bár maga a kiskereskedelmi forgalom is hatalmasat zuhant az elmúlt 1,5 évben mégsem lehet mindent erre fogni. A járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is közrejátszhatott abban, hogy rengeteg üzlet húzta le a rolót.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2018 és 2019 fordulóján több mint 129 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon. Ez 110 ezer közelébe csökkent 2023 első felének végére, a bezárási hullám különösen 2022 után gyorsult fel.

Az elmúlt években számtalan külső és belső sokk érte a kiskereskedőket:

• A járványt követő lezárások az élelmiszerboltokon kívüli szegmenseket érintette különösen érzékenyen, a magyar támogatási politika sem célozta különösebben az üzletek fennmaradását.
• A piaci energiaárak elszállása - a többi sokk mellett - a kisebb vállalkozások egy részének már kigazdálkodhatatlannak bizonyult, ők lehúzták a rolót.
• Nőttek az ingatlanárak, amely a bérleti díjak emelkedését is magával hozta.
• Az Európa-rekorder magyar infláció megette a jövedelmek vásárlóerejét. Ez a hatás 2022 második felétől, a választási osztogatás kifutásával szintén sokkszerűen érte a szektort, a forgalom gyakorlatilag a négy évvel korábbi szintre zuhant.

Az alábbi grafikonon zölddel a kiskereskedelmi forgalom volumenét ábrázoltuk 2019 eleji bázison, narancssárgával pedig a kiskereskedelmi üzletek számának változását ugyanígy (Utóbbinál a KSH félévente közöl adatokat).

A boltok számának zuhanása viszonylag egyenletes, de 2022 és 2023 közepe között az ütem felgyorsult.

Megnéztük ugyanezt az élelmiszerboltokra szűrve. A különbség, hogy itt a koronavírus nem bezuhanást, hanem éppen ellenkezőleg: megugrást hozott, viszont az elszálló árak miatt a 2022/2023-as visszaesés sokkal drasztikusabb, mint a teljes kiskereskedelmet nézve. A bezárás egyébként jellemzően nem a nagyobb szupermarketeket, diszkontokat érintette és érinti, inkább a kisebb, kevésbé tőkeerős üzleteket.

Ez abból is jól látszik, hogy a KSH adatai szerint az élelmiszerboltok 12 százaléka tűnt el 4 év alatt, de ha ezt leszűrjük az önálló vállalkozók által működtetett boltokra, akkor a csökkenés már 17 százalékos.

Ijesztő a ruházati- és cipőboltok bezárásának üteme is, amely bő 22 százalékos 2019 és 2023 között. Látható, hogy ezeket a koronavírus-járvány különösen érzékenyen érintette és tavaly a reálbércsökkenés időszakában is mérséklődött a forgalmuk.

Hasonló kép rajzolódik ki a könyv, számítástechnika és egyéb iparcikkek szegmensében is, ahol az üzleteknek mintegy 15 százaléka zárt be.

Rezsi

A kiskereskedelmi forgalom alakulása mellett a rezsiköltségek is sok céget kényszeríthettek arra, hogy bezárjanak. Mivel ez inkább a kisebb vállalkozásokat fenyegette megnéztük, hogy miként alakultak a nem lakossági földgáz-árak a 10 ezer gigajoule alatti fogyasztóknál és az áramárak a 500 megawattóránál kevesebbet használók esetében.

A hosszú távú szerződések kifutása következtében ezek az árak is inkább az utóbbi 1-1,5 évben szálltak el, ami erősíthette a bezárások gyorsulását. Ezt mutatják a grafikonok is.

Az sem könnyíti a kisebb üzletek helyzetét, hogy az ingatlanárak is emelkedtek az elmúlt években, amely a bérleti díjakat is felhúzta.

A bezárások nem csak kiskereskedelmi üzleteket érintették, a vendéglátás is áldozata volt az elmúlt évek turbulens időszakának. 2019 közepén még 45 337 kereskedelmi vendéglátóhely működött Magyarországon, idén június végén azonban már csak 38 780, vagyis eltűnt több mint 6500 vállalkozás ebből a szegmensből, a helyek 15 százaléka.

PORTFOLIO VÉLEMÉNY

A kiskereskedelem forgalom várhatóan visszapattan 2024-ben, sőt ennek jele már látható volt 2023 decemberében is. Mindez azonban nem jelenti, hogy a boltok száma is növekedésnek indulna idén vagy akár 2025-ben. Idő kell, hogy a vállalkozók bizalma visszatérjen és vállalják az üzletnyitás kockázatát egy olyan környezetben ahol a nagy szereplők komoly szeletet hasítanak ki a piaci tortából. A bizalmat az sem erősítette, hogy a kormány egyik napról a másikra törölte el a katát és hogy nem igazán sietett a kisebb üzletek megsegítésére a járvány alatt sem, legalábbis nem voltak olyan bőkezű juttatások, mint Európa más országaiban. A kisebb boltokat egyedül az vigasztalhatja, hogy a szektort sújtó különadók nem őket, hanem az évi 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termelő boltokat érintik.

Forrás: portfolio.hu