Miért ilyen drága a benzin? Ki vannak fosztva a magyarok?

draga benzin 02

A benzinár adótartama 47% Magyarországon

600 forint fölé kúszott a benzin literenkénti ára Magyarországon, ennek apropóján Nagy Márton a Mol képviselőivel egyeztetett nemrég - a nemzetgazdasági miniszter szerint túl drága a magyar benzin, de lát lehetőséget az árak kiigazítására. Egyelőre nem tudni, hogy mire gondolhatott a miniszter, de az általunk látott lehetőségek mind komoly fejtörést okoznának a piacnak. Persze van egy negyedik opció, ami bár nem illik bele a Nagy Márton által közvetített keretrendszerbe, ehhez viszont a kormányzatnak úgymond a "saját háza táján kéne sepregetnie". Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével beszélgettünk.

Jött a bejelentés

Február elején ismét a lélektanilag fontos 600 forintos szint fölé ugrott a benzinár, az elmúlt hetekben tapasztalt áremeléssel 2023 novembere óta nem látott szintre ért el a jegyzés - az emelkedés hátterében több ok is meghúzódik, lehet itt gondolni a januárban két lépcsőben érvényre juttatott jövedékiadó-emelésre, de a nyugati olajtermék Brent drágulása és a forint gyengülése is a hazai üzemanyagárak drágulásának irányába hatott. A hazai üzemanyagárak drágulásának okaival egy részletes elemzés keretein belül foglkoztunk.

95 os benzinarak

A hatossal kezdődő kiírás a benzinkutak totemoszlopain a legfelsőbb körökben is frusztrációt okozott, Nagy Márton ugyanis a Magyar Ásványolaj Szövetség, köztük a Mol képviselőivel egyeztetett az árakról. A nemzetgazdasági miniszter az egyeztetésen kihangsúlyozta, hogy a cél az ellátásbiztonság és a megfelelő üzemanyagárak kialakítása, így arra kéri az üzemanyagforgalmazókat, hogy törekedjenek a regionális szinten is versenyképes árszínvonalú üzemanyagok biztosítására. Nagy Márton kijelentette, hogy

A BENZINÁRAK TEKINTETÉBEN LÁT ESÉLYT AZ ÁRAK KIIGAZÍTÁSÁRA,

a gázolaj esetében azonban nem azonosítható ilyen lehetőség.

benzinar rangsor

„Nyerészkednek" a kutak?

Hogy pontosan mire utalt ezzel a miniszter, azt egyelőre nem tudni, de egy nemrég közölt elemzésünkben több módot is felsoroltunk arra, amiken keresztül közelebb lehetne húzni a régiós átlaghoz a magyar benzinárat.

A piaci viszonyokat erősen torzító árstopon és a nagykereskedelmi árrés szűkítésén kívül azt lehet megnézni, hogy vajon a kútüzemeltetők mennyire "élnek vissza" a helyzettel, mennyire nyerészkednek az üzemanyagárakon - leegyszerűsítve: hogyan alakul a kiskereskedelmi árrés?

Ebben a tekintetben azonban rendkívül kevés a mozgástér, a bruttó árrést szemléltető grafikonon jól látszik ugyanis, hogy

JANUÁR ÓTA SZEMMEL LÁTHATÓAN ROMLOTT A JÖVEDELMEZŐSÉG a kutakon,

mert az üzemeltetők nem akarták (vagy nem tudták) a fogyasztókra terhelni a januári jövedéki adóemelés teljes mértékét, a fogyasztói árakban "mindössze" egy 20 forintos egyszeri drágulás látszott a 41 forint helyett. A lenti ábrán látható, hogy az idei évben a kiskereskedelmi árrés a 2021-es szintet közelíti, ám eközben az árrésre rárakódó egyéb tényezők (bérnövekedés, különadók) lényegesen csökkentik a jövedelmezőséget.

kisker arres

Röviden tehát, az alfejezet címében elhangzó kérdésre a válasz:

Nem, nem nyerészkednek a kutak.

Akkor mégis hogyan lehetne csökkenteni a hazai üzemanyagárakat? Az általunk vázolt három megoldás (nagyker-árrés csökkentés, kisker-árrés csökkentés és árstop) bár beleillik a Nagy Márton által közvetített keretrendszerbe - miszerint az üzemanyag-forgalmazóknak kéne a regionális szinten versenyképes árszínvonalú üzemanyagok biztosítására törekednie -, de különböző okokból kifolyólag kedvezőtlen megoldásoknak tűnnek. Persze létezik egy negyedik alternatíva is a benzinár csökkentésére, ehhez viszont a kormányzatnak úgymond a "saját háza táján kéne sepregetnie".

Ki vannak fosztva a magyarok?

Talán nem nehéz kitalálni, hogy a fent említett negyedik megoldás az adóterhek csökkentésében keresendő; ezzel kapcsolatban Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével beszéltünk. Alapvetően azt el lehet mondani, hogy

a benzinár adótartalmának mértéke 47 százalék magyarországon,

leegyszerűsítve tehát elmondható, hogy literenként 600 forintos üzemanyagár mellett 318 forintot fizetünk a kúton az alaptermékért, annak finomításáért és értékesítéséért és az egész infrastruktúra üzemeltetéséért, míg 282 forint az államkasszába kerül.

A Független Benzinkutak Szövetsége nemrég benyújtott egy kérelmet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, ahol a finomított olajtermékek "életútja" mentén haladva, 3 szakaszban vizsgálták a költségszerkezetet és azt vetették fel, hogy túl van adóztatva az üzemanyagszektor. Ahogy a lenti oszlopdiagramon látható, az olajtermék importja és a finomítás során mintegy 54 százalékos adótartalommal szembesül a szektor, beleértve többek között a nyereségadót és a januárban két lépcsőben megemelt jövedéki adót (ahol kisebb mértékű emelésre is lett volna lehetőség).

olajtermek eloallitas importkoltsege

A nagykereskedelmi tevékenységnél, azaz a finomítótól a benzinkútig történő eljuttatás során eközben jóval alacsonyabb az adóteher aránya (16%),

nagykereskedelmi tevekenyseg

a kiskereskedelmi tevékenységnél, azaz az üzemanyagértékesítésnél pedig a kontinensen rekordmagas áfát is idevéve és 600 forintos literenkénti benzinárral számolva 32 százalékos adótartalom adódik.

kiskereskedelmi tevekenyseg

A fentiek ismeretében tehát elmondható, hogy a jövedéki adóteher csökkentésén és az áfaterhek mérséklésén keresztül elméletileg lenne tér a hazai üzemanyagárak csökkentésére. Utóbbival kapcsolatban nem finomkodott Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy szerinte

az Európában rekordmagas áfával 9 100 000 magyar van ki van fosztva.

Elsősorban a költségvetéssel kapcsolatos problémák miatt van túladóztatva a magyar lakosság Egri szerint, ez ugyanúgy igaz az üzemanyagszektorra is; az államháztartás egyensúlyba hozását szerinte nem a feszített üzemanyagpiacon kéne megoldani, hanem a beruházások racinalizálásával. Negatív példának említette a BYD támogatását és a budapesti mini-Dubajt, az ilyen megoldások miatt szerinte

megyünk bele a fekete alagútba, nem látjuk a végét, és egyre mélyebbre süllyedünk.

Ami pedig a kisebb szereplők kilátásait illeti a hazai üzemanyagpiacon, szerinte a jelenlegi helyzetben a független kutakon mindenki a túlélésért küzd - rámutatott, hogy az üzemanyagárstop bevezetése óta folyamatosan zárnak be a fehér kutak és ezzel párhuzamosan a forgalmuk is évről évre csökken (ezt a NAV és a MÁSZ adatait felhasználva is ki lehet számolni), miközben a nagykereskedelmi értékesítés jelentősen megnőtt, vagyis az ársapka ideje alatt létrejött egy nagyarányú átrendeződés az üzemanyagpiacon. A magyarországi nagykereskedő Mol 2022-ben az üzemanyaghiánytól tartva csak részben szolgálta ki a fehér kutakat, eközben a hazai olajcég nagy mennyiségben kötött hosszú távú szerződéseket, igy az árstop kivezetésével is nála maradtak a vevők - Egri elmondása szerint ez mintegy 600 millió liter üzemanyag "ellopását" jelentette a Mol részéről.

A rekordmagas áfán és az extra kormányzati elvonásokon felül a rendkívül magas magyar útdíjakra is felhívta a figyelmet a szakember, ezeknek köszönhetően is drágább a hazai üzemanyag: rámutat, hogy a hazai éves autópályamatrica többszöröse a svájci és az osztrák áraknak. Végül a forintról is beszélt Egri - szerinte a volatilis hazai valuta sem kedvez a hazai üzemanyagárak alakulásának, ennek apropóján az MNB és a kormány közti kommunikáció fontosságára hívta fel a figyelmet a szakember.

usdhuf naponta

Forrás: Portfólió

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.