Oké, a vaj ára csökken, de mi lesz a többi élelmiszerrel?

vaj

Van egy rossz hírünk: nagy esély van rá, hogy nem lesznek olcsóbbak az élelmiszerek. Vagy ha igen, akkor sem akkora mértékben, mint amennyivel az elmúlt időszakban drágultak. Az élelmiszerpiacon egyelőre annyira bizonytalan a helyzet, hogy biztosat nemhogy fél-egy évre, de pár hónapra sem mer senki mondani.

Az elmúlt egy évben az energiaárak növekedése mellett az élelmiszerek inflációja volt az, ami a legjobban megterhelte a magyar pénztárcákat. Nem is csoda, hiszen az élelmiszerek átlagosan 44 százalékkal kerültek többe az év első hónapjában, mint 2022 elején. És ez már csökkenő drágulás.

Bár az Orbán-kormány előszeretettel hangoztatja, hogy az ukrajnai háború miatt szálltak el annyira az élelmiszerek árai, sőt álláspontja szerint a kiskereskedelmi cégek is felelősek az árazási politikájuk miatt, az igazság ezzel szemben az, hogy nem Brüsszel miatt volt élelmiszerinflációt pörgető apokalipszis a mezőgazdaságban, de nem is feltétlenül a külföldi bolthálózatok okolhatók azért, sokkal inkább az egyes termékek árait alacsonyan tartani szándékozó ársapka.

Vagy éppen a magasabb alapanyagárak, ennek hatásáról legutóbb ebben a cikkben írtunk:

Most viszont inkább azt vesszük végig, hogy a közeljövőben milyen folyamatok játszódhatnak le, milyen árak várhatók a magyar boltokban, elképzelhető-e az, hogy a Lidl-Aldi vajháborúként elhíresült árcsökkentés más termékeknél is megjelenik.

Nem mindegy, hogy az élelmiszerek ára csökken, vagy csak az infláció lassul

Minden megalapozott szakértői vélemény szerint vagy már platózott az élelmiszerinfláció, vagy hamarosan platóra kerül – fogalmazott a hvg.hu megkeresésére Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének vezetője. Szerinte ez ugyanakkor nem feltétlenül jelent árcsökkenést – bár néhány terméknél az is előfordulhat –, sokkal inkább az várható, hogy a drágulás üteme fog szép lassan csökkenni. Ez a folyamat nyáron felgyorsulhat, amikor bejön a bázishatás, vagyis az, hogy tavaly a második félévben jelentősen emelkedtek az árak. Mivel tavaly nyáron rendkívül magas árak voltak a mezőgazdasági termények esetében, az idén ennél alacsonyabb árszintek is elképzelhetők, ami csökkenti az élelmiszerek előállítási költségeit, ez pedig megjelenhet a végső fogyasztói árakban is.

Mindez azon a józan megközelítésen alapul, hogy egyrészt nem eszkalálódik tovább az ukrajnai háború, másrészt semmilyen olyan más körülmény sem lesz, ami alapvetően borít mindent – tette hozzá Éder, aki példaként az időjárási anomáliákat említette. Tavaly Magyarországon volt nagy aszály, ami miatt sok növényből kevesebb termett, ez pedig felnyomta az árakat. Azonban nem elég csak Magyarországra gondolni, a globális bekötöttség miatt az is fontos lenne, hogy sehol máshol, így például Amerikában vagy Ázsiában se legyen sehol nagy baj az agráriumban.

Ha azt feltételezzük, hogy relatíve normális évünk lesz, akkor a gabonaárak akár csökkenhetnek is a második félévben – mondta Éder, hozzátéve, hogy ha ez megtörténik, akkor az az élelmiszer-termékpálya minden elemére hatással lesz. Egyrészt azért, mert az élelmiszereink egy része gabonából készül, másrészt azért, mert áttételesen – a takarmányon keresztül – az állati eredetű ételekben is megjelenik ennek a hatása. Ugyanez igaz az energiaárakra is: amíg tavaly volt olyan, hogy 350 eurón jegyezték a gázt a holland gáztőzsdén, ma már akár 50 euró körüli árakat is látunk. Márpedig a mezőgazdaság és az élelmiszeripar rendkívül energiaigényes, így a csökkenő árak – legyen szó akár áramról, aminek egy részét szintén gázzal állítják elő –, is hatással lehetnek arra, milyen áron vásárolunk a boltokban.

Hol járnak most az élelmiszerárak?

Először érdemes a világban körülnézni, hiszen bár Magyarország szívesen aposztrofálja magát olyan országként, amely képes teljes mértékben ellátni magát, azért a mai napig sok élelmiszert importálunk, és Éder is említette, hogy a hazai árakra is befolyással van, ha például egy nagy aszály üti fel a fejét bármely fejlett agráriummal rendelkező országban.

Nos, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) február elején közzétett adatai szerint immár tizedik hónapja csökkennek az élelmiszerek árai, azaz az általuk közzétett árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest, és 17,9 százalékkal kisebb a tavaly márciusi csúcshoz képest.

vaj3

A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, gabonatermények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe.

A részleteket nézve azt látjuk, hogy a gabonaár indexe januárban átlagosan 147,4 pont volt, ami 0,1 százalékkal magasabb a decemberinél, és 6,7 ponttal (4,8 százalékkal) magasabb az egy évvel ezelőtti szintnél. A főbb gabonafélék közül a rizs és a kukorica világpiaci ára emelkedett, az árpáé és a búzáé csökkent januárban. A növényi olajárindex januárban közel 25 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől, miután alacsonyabb lett a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolaj világpiaci ára.

A tejtermékeknél az elmúlt egy év legalacsonyabbját mérte a FAO, januárban különösen a vaj és a tejpor nemzetközi ára csökkent. A FAO húsárindexénél januárban hetedik hónapja tartott az árcsökkenés, de így is 1,5 ponttal (1,3 százalékkal) magasabban állt a tavaly januárinál. Idén januárban elsősorban a szárnyas-, a szarvasmarha- és a sertéshús világpiaci ára csökkent.

A helyzet hazánkban is hasonló: az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere alapján az látható, hogy több terméknek is komoly mértékben csökkent az ára: amíg a takarmánykukorica ára 2022 őszére az egy évvel korábbi tonnánként 75 ezer forintról 140 ezer forint közelébe emelkedett, mára ismét 100 ezer forint alatt folyik a kereskedés. Ugyanezt látjuk a takarmánybúzánál is, ahol 65 ezer forintról szintén 140 ezer forintig kúszott fel az ár, amely azóta 101 ezer forintra süllyedt.

vaj4

De a grafikonokat böngészve csökkenést láthatunk az elmúlt időszakban a friss csirkemell, a trappista sajt beszerzési árában és a tojás csomagolóhelyi árában is. Nem látható érdemi csökkenés ugyanakkor sertéscomb árában, amely némi csökkenés után újra nő, illetve ugyanezt látjuk a vágósertés hazai termelői árában is.

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy energia ára jóval alacsonyabb, mint tavaly, akkor joggal feltételezhetnénk azt, hogy hamarosan csökkenhetnek az árak a boltokban.

Nem ilyen egyszerű a helyzet

„Hosszú évtizedek óta dolgozom a szakmában, de ennyire bonyolult, összetett szituációra nem emlékszem" – foglalta össze egy neve elhallgatását kérő szakértő, hogy mi a helyzet most az élelmiszerpiacon. Szerinte ugyanis olyan sok minden van hatással arra, hogy végül milyen áron tudunk vásárolni a boltban (pl. az időjárás, az energiaárak, a műtrágya ára és az ukrajnai háború, hogy csak párat említsünk), hogy szinte lehetetlen megjósolni azt, hogyan alakulnak az árak a következő hónapban.

Azt, hogy egy termék árára mennyi minden van hatással, ebben a cikkben szemléltettük részletesen a trappista sajton keresztül:

Azért persze vannak számok, amelyek mentén el lehet kezdeni gondolkodni. Így például, ha maradnak a mostani folyamatok, az azt fogja jelenti, hogy nyárra év/év alapon mínuszba kerülhet több termék termelői ára. A takarmánybúzánál például akár 20 százalékos is lehet a csökkenés, de ez is változhat, ha a tavalyi, kifejezetten aszályos év után idén akár egy normális évet össze tud hozni idén a magyar mezőgazdaság.

A takarmányárak csökkenése pedig, ahogy korábban említettük szinte mindenre hatással van. Vegyük például a tejet: Nyugat-Európában a tejtermelés úgymond legelőalapú takarmányozáson múlik, márpedig 2022-ben ott is nagy aszályok voltak, ami miatt nem volt elég „gazdag” a legelő, ez pedig csökkentette a tejhozamot. A kereslet viszont nem csökkent, ami felnyomta az árakat, ám ma már azt látni, hogy lassan normalizálódik a helyzet és ha nem lesz idén is aszály, akkor arra lehet számítani, hogy nő a tejtermelés. Így feltételezve, hogy az egyéb költségek – például az energiaár – nem nőnek drasztikusan, úgy az árcsökkenést is hozhat. Ennek első, konkrét jeleit már itthon is látjuk, amikor először az Aldi, majd a Lidl is bejelentette, hogy csökkenti a saját márkás vajainak árát.

A takarmány ára az állati eredetű ételekre is óriási hatással van, hiszen a takarmány az állattenyésztés költségeinek mintegy 50–60 százalékát adja. Így logikus lenne azt gondolni, hogy ha most esnek az árak, akkor a húst is olcsóbb előállítani, ami miatt csökkennie kellene az árának. Igen ám, de ahogy az Agrárközgazdasági Intézet adataiból is látható, a sertéshús ára csak nem akar csökkenni. Ennek viszonylag egyszerű oka van: az önköltségek náluk még nem csökkentek, mivel az a sertés vagy akár baromfi, amit most vágnak le, még a drága takarmányon hízott, és azon fog hízni egy darabig. Így hiába mennek le a termények árai, még a júniusban polcra kerülő hús is a drága takarmányon hízott lesz.

vaj5

Ez csak az egyik hatás, de számít az is, hogy az elmúlt évek szélsőséges áringadozásainak eredményeként jelentősen csökkent az európai sertésállomány. Bár a legutóbbi, decemberi adatot még nem ismerjük, a szakemberek azt várják, hogy minimum 7, de az is elképzelhető, hogy összességében 10 százalékkal is csökkent az uniós sertésszám. Ennek már látszik a hatása, azaz kevesebb sertést ajánlottak fel vágásra, miközben a kocaállomány is csökkent – márpedig az alacsonyabb kocalétszám determinálja az alacsonyabb hízólétszámot is. Vagyis nem lehet azzal számolni, hogy a tejpiaccal ellentétben egyik napról a másikra kínálati piac lesz, ami szükséges lenne ahhoz, hogy csökkenni tudjanak az árak. Sőt, az előbbi trendek inkább a drágulást valószínűsítik, ami látszik is a számokon: az elmúlt 3 hétben úgy nőtt 15 százalékot az élősertés ára, hogy az elmúlt évben összesen 80 százalékos volt a drágulás. Ugyanez igaz a feldolgozott termékekre, legyen szó egy szalámiról vagy párizsiról, ahol jelenleg még inkább növekednek az önköltségek.

A másik oldalon eközben a visszafogottabb kereslet érzékelhető az utóbbi időben, ami miatt viszont csökkennie kellene az áraknak. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy amikor felmentek az árak, sok cég próbált hosszabb távú energiaszerződéseket kötni, azaz lefixálni az árat egy hosszabb időszakra. Így hiába csökkennek a napi árak az energiatőzsdéken, ha ők magasabb áron kötötték le magukat, akkor ez a jelenség csak eltolva fog náluk jelentkezni. Éppen ezek miatt az ellentétes folyamatok miatt jelenleg nem találni egy olyan szakértőt sem, aki teljes biztonsággal ki meri jelenteni, hogy milyen árak lesznek pár hónap múlva a húsoknál.

Ugyanez a helyzet a pékáruknál és a liszteknél is: a helyzet annyira képlékeny, hogy hetek alatt változhat, senki sem tudja, mit hozhat a jövő, így nem is találtunk olyan szakértőt, aki nevét vállalva mondott volna bármilyen jóslatot.

vaj6

Összességében tehát az mondható el, hogy még mindig a bizonytalanság a fő úr, azonban több olyan jel akad, ami arrafelé mutathat, hogy néhány termék árában akár csökkenés is lehet. Persze itt megint előjön a kiskereskedelmi boltok árazási stratégiája: az is elképzelhető, hogy néhány termék áránál csökkenés lesz, mint például a vaj esetében, míg a többségnél inkább az a valószínű, hogy inkább az árak emelkedése fog lassulni, nem lesz valódi csökkenés.

És ha már az olcsóbb árakról beszélünk: ha egy termék ára mondjuk 10 százalékkal drágult az elmúlt időszakban és abból a közeljövőben engednek 2 százalékot, az még mindig azt fogja jelenteni, hogy összességében 8 százalékkal drágult az adott termék.

Forrás: hvg.hu

Cookie-kat használunk

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ön maga döntheti el, hogy engedélyezi-e használatukat vagy sem. Ha szeretne többet megtudni adatvédelmi szabályainkról és a sütik használatáról, kattintson a 'Több információ' feliratra.