"Ezen Hegyaljának Tokaj az címere" mondja egy 18. századi krónika. A szolokultúrájáról és boráról híres Hegyaljának Tokaj lett a névadója: Tokaj-Hegyaljának nevezik, megkülönböztetésül a többi tájegység-hegyaljától. A magyar nép Himnuszába is bekerült: "Tokaj szolovesszein nektárt csepegtettél" - írja Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunkban.

Történelme összefonódott a nemzet történelmével: elso írásos említése (Korév) 1067-ból való. Földvára Anonymusnál Hímesudvarként szerepel.

Késobbi vízivára évszázadokon keresztül vigyázta Felso-Magyarország egyik legfontosabb átkelohelyét, a tokaji révet, a tiszai hidat. Itt volt Erdély és Magyarország, majd a 16. századtól a töröknek hódolt alföldi térség és a királyi Magyarország határterületén a legfontosabb kapu; kereskedelmi, közlekedési, hadi út Lengyelország, Oroszország irányába is.

Tokajban jelölték királynak 1526-ban Szapolyai Jánost. Fontos történelmi szerepe volt a Rákóczi-szabadságharcban is. Ekkor pusztult el vára, amelynek maradványait a Bodrog-Tisza összefolyásánál ma már csak csónakkal lehet megközelíteni.

A kuruc szabadságharc után a király a Rákóczi-birtokot elkobozta, Tokaj kamarai város lett. A békés fejlodés eredményeként egyre polgárosodottabb mezovárossá fejlodött, ettol az idotol kezdve viseli a "Kiváltságolt Tisza-Tokaj Város" címet.

A 17-18. század a tokaj-hegyaljai borkereskedés virágkora. Világhírnévre ebben az idoben tett szert, elsosorban a lengyel és az orosz felvásárlások és piacok révén.

Tarcal-Tokaj-Bodrogkeresztúr környékén vívták 1849 januárjában a sorsdönto ütközetet, amely a dicsoséges tavaszi hadjárat kiindulópontja volt.

Tokaj ma hazánknak egyik legismertebb kisvárosa, mely hagyományai révén kívánja megorizni hírnevét, megújítani kulturális örökségét, felvirágoztatni borkultúrás hagyományait.

Tokaj joggal dicsekedhet a Hegyalján is legszebb fekvésével. Folyóvizek mosta partok határolják egyik oldalról, másik oldalról a tokaji Nagy-hegy sziklás, löszös lábainak támaszkodik. Gazdag, történelmi szolokultúra, cserjés, fás csúcsok díszítik környezetét. A várossal szemben a Tisza és a Bodrog elvadult árterülete, természetvédelmi táj.

A Nagy-hegy 516 méter magaságával meghatározó tájképi pont. "...keletre az egykori tuzokádó, a tokaji hegy, mely magában áll, mint a hadsereg elott a vezér. Ott áll magas fejével, kék köpönyegben, komoly méltósággal..." - írta Petofi Úti levelében 1847-ben. Felejthetetlen szép kirándulást és felséges kilátást nyújt a csúcsára vezeto négy jelzett út. Hazai flóránk igazi kuriózumai találhatók itt: a gyapjas oszirózsa, a csüdfu, a sallangvirág, a homoki vértó, a téglaszínu lednek.

A Bodrog torkolatától a Tisza mellett húzódó töltés mentén hatalmas nyárfák között kellemes sétaút húzódik: a Széchenyi sétány. Ez Tokajnak az egyik legszebb része. Szemben vele, a Tisza másik oldalán kemping és strandfürdo várja a fürödni vágyókat. A Bodrog és a Tisza is kiválóan alkalmas evezos túrákra. Tavasztól oszig rendszeres a hajójárat Sárospatak és Tokaj között (37 km).

A szolo és bor városa muemlékekben is gazdag. Múzeumában, az egyközi görög kereskedoházban gazdag ikon- és egyháztörténeti gyujtemény látható, megismerhetjük Tokaj-Hegyalja mezővárosainak történetét, népéletét, a szolomuvelés, borkészítés, a pincészet eszközeit.

A Rákóczi-Dessewffy kastély 1700 körül épült barokk stílusban. A Rákóczi családé volt, majd kincstári, sótárnoki épületként használták. Íves kokapuja jellegzetesen hegyaljai építmény. Mellette a gróf Széchenyi István Középiskolai Kollégium jól harmonizál a szép muemlékkel, s mutatja a város arculatának mai igényes formálását. Igazi kuriózum a barokk görögkeleti templom, amely képzőművészeti kiállításoknak ad otthont, s kitűnő hangversenyterem; a zsinagóga, mely felújítás alatt áll.

Pincéi közül leghíresebb a Rákóczi-pince, mely templomhajót utánoz, s hangulatos berendezésével vendégeket is fogad.