Fontos kereskedelmi, közlekedési útvonalak metszéspontján, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, Tokaj-Hegyalja peremén települt Szerencs városa, "a Hegyalja kapuja". Elso említése 1216-ból való. Korai történetében jelentos szerepet játszottak a johannita és bencés rendek. Városi státusát 1490-ben szerezte meg.

Igazi jelentoségre II. Rákóczi Zsigmond itteni birtokossága idején tett szert. O bovítette ki várát, falait, védmuveit megerosítette. Támogatta a reformáció térhódítását. 1603-ban a Rákóczi család örökös tulajdona lett a vár és a város.

Történetének kiemelkedo eseménye az 1605-ben itt megtartott országgyulés, amelyen Bocskai Istvánt, Erdély urát Magyarország fejedelmévé választották. Bocskai ekkor szabad királyi város rangjára emelte a települést. II. Rákóczi Ferenc többször megfordult a várkastély falai között, 18. születésnapját is itt ünnepelte.

A kuruc szabadságharc bukása után jelentos ruszin betelepítés módosította lakosságának etnikai képét. A 18. században fobb birtokosai voltak: Illésházy Miklós, Grassalkovich Antal, a Szirmay és az Almásy családok.

A 19. század második felében következett be gyors gazdasági fellendülése. A Magyar Cukoripari Részvénytársaság 1889-ben felépítette a Szerencsi Cukorgyárat. Mai utcaképének kialakulása is erre az idoszakra vezetheto vissza: lakóházai, üzletsorai, közintézményei jórészt ebbol az idobol valók. Kakaó- és csokoládétermékeket készíto üzeme 1923-ban épült fel. Az 1960-as években gimnázium, szakmunkásképzo intézet létesült a városban. A legutóbbi idokben jelentosen városiasodott utcaképe is (Népház, Szerencse Áruház, Magyar Posta Székháza, Postakocsi Étterem stb.).

Szerencs a Taktaköz, a Harangod vidék és a Hegyalja déli részének ipari, kereskedelmi és kulturális központja. Lakóinak száma ma közel 11.000 fo.

A város és környéke látnivalókban gazdag. Legjelentosebb muemléke a középkori bencés apátság alapjain épült vára. Németi Ferenc, a Szapolyai-párton álló várkapitány építette igazi erosséggé az 1550-es években. Rákóczi Zsigmond építkezései során, a 16. század végén alakult ki a mai zárt udvarú belso vár, s a két oldalbástyával megerosített külso vár. 1968-ban kezdték el régészeti feltárását és a külso vár rekonstrukcióját. A helyreállítások során késoreneszánsz stílusúvá formálták az épületet. Itt kapott helyet a Városi Kulturális Központ és a Zempléni Múzeum.

A Zempléni Múzeumban 4 állandó kiállítás látható. A képeslap története címu bemutató a hazai viszonylatban is egyedülálló levelezolap gyujteménybol (kb. 825,000 db) ad ízelítot; a Rákóczi Zsigmond és kora címu kiállítás elsosorban a dinasztiaalapító fejedelemnek állít emléket korabeli bútorokkal, fegyverekkel, ötvösmunkákkal, 16-17. századi foúri viselet-rekonstrukciókkal; a negyedik egység a vár építéstörténetét mutatja be.

A város másik értékes muemléke a 13. századi eredetu, késobb gótikus stílusban átépített református templom. A templom alatti dongaboltozatos kriptában temették el Rákóczi Zsigmondot. A hajóban álló, késoreneszánsz vörösmárvány tumbája a templom fo értéke.

Szerencstol 12 km-re van Monok, Kossuth Lajos szülofaluja. Szüloháza ma emlékmúzeum. Szerencsrol közelítheto meg Prügy, Móricz Zsigmond emlékháza.