Magyarország legismertebb kisvárosa. Elsosorban mint iskolaváros vált híressé: az idok során nevezték "Bodrogparti Athén"-nek, "magyar Cambridge"-nek. Petofi elsosorban a Rákócziakra gondolt, amikor ezt írta róla: "Szent föld. E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai."  Városi kiváltságokat 1201-ben nyert Imre királytól. Igazi jelentoségre Perényi Péter idején emelkedett, aki protestáns hitre tért, s lerakta az alapjait a reformáció iskolakultúrájának. A jelenlegi pataki várat is o alapozta meg.A városnak neves birtokosai voltak a Pálócziak, a Perényiek, a Dobók. A városnak, a várnak és a protestáns iskoláknak a fénykora a Lorántffyak és a Rákócziak idejére esik.

Patak ekkor egy hatalmas birtokrendszernek a központja volt. A Lorántffyak és a Rákócziak pártfogolták a kollégiumot, továbbépítették a várat, Patakra hívták Comeniust, a nagy cseh-morva pedagógust, aki reformjaival új oktatási és nevelési elveket honosított meg. Ez a század a hegyaljai szolo- és bortermelés virágkora is, amelyben Pataknak kiemelkedo szerepe volt.

A 17. század végén állandósult a hadak járása ezen a vidéken: az ellenreformáció, a "Sub rosa" összeesküvés, a hegyaljai felkelés mind érintették a várost. 1708 oszén itt tartották az utolsó kuruc országgyulést. A Rákóczi szabadságharc bukása után új urai a Trautshonok, majd a Bretzenheimek, s egészen 1945-ig a Windischgraetzek.

Dicso szerepet játszottak a város polgárai és diákjai 1848/49 forradalmában és szabadságharcában. A vörössipkás diákok Damjanich, legbátrabb katonái voltak.

Ma Sárospatak újra iskolaváros. Falai között több ezer diák tanul. Történelmi emlékhelyeit tízezrek keresik fel évente hazánkból és külföldrol is.

Muemlékekben, látnivalókban igen gazdag. Leglátogatottabb muemléke a Rákóczi vár. Az 1530-as években kezdték építeni; legrégebbi része az ún. Vöröstorony. Ma a Rákóczi Múzeum gyujteményeinek ad otthont. ÁlIandó kiállításai: a vár és a Rákóczi család története, foúri bútorok, a földmuvelés és borászat eszközei, észak-magyarországi kerámia.

A 14. században épült egykori vártemplom, a mai római katolikus plébániatemplom Magyarország egyik legértékesebb gótikus muemléke. Falait Maulbertsch-festmények díszítik. Híres a barokk orgonája, s itt orzik hazánk legnagyobb méretu fából készült oltárát.

A város másik leglátogatottabb muemlékegyüttese a kollégium, amelynek eredete 1531-re nyúlik vissza. Legrégibb épülete az ún. Berna-sor, ma múzeum. A pataki kollégiumnak neves diákjai voltak, többek között Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Izsó Miklós, Fáy András, Szemere Miklós, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond.

A 19. század elején épült kétemeletes homlokzati szárnyban helyezkednek el a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyujteményei. Pollack Mihály tervei szerint építették könyvtártermét, amely több mint 30 ezer kötet könyvet oriz, közöttük felbecsülhetetlen értéku osnyomtatványokat.

Kellemes sétákat tehet a látogató az Iskolakertben, ahol szoborparkot alakított ki a város a Patakhoz kötodo neves személyiségek emlékezetére.

A Bodrog-partról a legszebb a kilátás a városra, innen mutatja meg teljes arcát. Kikötojébol a turistaszezonban kirándulóhajók indulnak Tokajba és vissza. A Sárospatakkal egybeépült Végardón hévízforrásra épített gyógyfürdo várja a pihenni vágyókat.

Sárospatak utcáin végigsétálva napjaink építkezésének lehetünk tanúi. A város foépítésze Makovecz Imre. Legismertebb pataki épülete a Muvelődés Háza, amely 1984-ben nyitotta meg kapuit.