A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye - Petofi Sándor szép megfogalmazása szerint - a "hasonlíthatatlan szépségu" Sátor-hegyek aljában települt. 1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István ifjabb királytól. Vára is ebben az idoben, a tatárjárás után épült fel, mely a 16. század közepéig e tájnak jelentos erossége volt. Ma az ország legészakibb városa. A fölötte magasodó hegyek vulkáni keletkezésuek, formájukat a földrajztudósok és az idelátogatók az olaszországi Vezúvhoz hasonlítják. Hegyi sétánk során a Szár-hegyen megtalálhatjuk a vulkáni utómuködés emlékét orzo gejzírkúpot, a kitörés epicentrumát.

Már a középkor korai évszázadaiban jelentos fejlodésnek indult: ezt szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhette. Egy világhíru borvidék része volt, kereskedelmi utak vezettek rajta keresztül Oroszország, Lengyelország, Erdély irányába és az ország belseje felé. A folyókhoz közel, az alföld és a hegyvidék találkozásánál ideális kereskedelmi, közlekedési és kulturális szerepkört vállalt fel.

Jelentos történelmi hagyományokkal rendelkezik: a szomszédságában fekvo Borsiban született II. Rákóczi Ferenc "vezérlo fejedelem". Innen indult politikai pályájára Kossuth Lajos, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc vezére, aki büszkén vallotta magát "újhelyi magyar ember"-nek. A városból és a közeli Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc, a nagy író és nyelvész a magyar nyelv megújítását célzó küzdelmeket a 19. század elején. Ebben az idoszakban a város és környéke a magyar irodalom központja volt.

Sátoraljaújhely ma hazánknak az egyik legszebb fekvésu, történelmi hangulatot árasztó kisvárosa. Lakóinak száma 20 ezer. Iskolaváros, a zempléni táj egyik kereskedelmi és kulturális központja. Határátkelohely a Szlovák Köztársaság felé.

Városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát orizte meg. Muemlékekben, muemlék jellegu épületekben gazdag. A fotér hangulatát meghatározó barokk stílusú megyeháza (ma Városháza) 1754-1768 között épült, impozáns méreteivel a méltóság érzetét kelti. Elotte magasodik a város jelképévé vált Kossuth-szobor. Római katolikus plébániatemploma méltóságteljesen emelkedik a tér fölé.

Legértékesebb muemlékegyüttese az ún. "Barátszeren" található pálos-piarista kolostor és templom. A kolostor 13. századi eredetu, a koragótikus templom a 14. században már állott. Barokk fooltára és templomi berendezése kivételes szépségu. A görög katolikus templom ikonosztáza egyházi kultúránk egyik gyöngyszeme.

Kellemes kirándulásokat tehetünk a hegyek turistaútjain. A Magas-hegy a téli sportok kedveloinek valóságos paradicsoma. Országos versenyek lebonyolítására is alkalmas sí- és szánkópályák várják a testedzésre és friss levegore vágyókat. A Várhegy tetejérol körülpillantva látszanak Sárospatak tornyai, messze kéklik Hegyalja, s az alföldi Bodrogköz. A Szárhegyen Magyar Kálváriát épített a város lakossága Trianon szomorú emlékezetére. A Várhegy és a Sátor-hegy nyergében az Oremus-duloben készült a világon az elso aszúbor az 1620-as években - a hagyomány szerint. Híresek az ungvári és zsólyomkai pincék.

Jelentosek a zsidóság emlékei. Régi temetojükben nyugszik Teitelbaum Mózes (1759-1841) csodarabbi, a chaszidizmus magyarországi elterjesztoje. Sírját százak keresik fel évente halálának napján.

Kulturális intézményei szélesköru muvelodési lehetoséget biztosítanak: múzeuma, levéltára, könyvtára, zeneiskolája, képzomuvészeti galériája van. Helyi sajtó, regionális televízió, muvelodési társaságok muködnek a városban. Világhíru táncegyüttese orzi a környékbeli néptánchagyományokat.