Hegyköz
Az egykor Abaúj vármegyéhez tartozó hegyközi települések
megyeszékhelyüket, Kassát elveszítve csatlakoztak a zempléni vidékhez. Ahol
Sátoraljaújhelynél Tokaj-Hegyalja véget ér, ott kezdődik a Hegyköz, mely
Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán. A 400-700 méter
magas hegyekkel körülvett és északon a Nagy-Milic által lezárt medencét a vulkáni
földmozgások, törések, süllyedések alakították ki. A 21 település a Bózsva
patak völgyében és a kis patakok mellett, a hegyek között, illetve a hegyek
lábánál települt meg.
A hegyközi falvak zöme középkori eredetű, az Árpád-korban a pataki
erdőispánsághoz tartozott. Középkori történetében a füzéri vár és uradalom
játszott szerepet. Későbbi fejlődését - 1686-tól - a füzérradványi
Károlyi-uradalom határozta meg. Ez időtől kezdve a Károlyi család egészen 1945-ig a
Hegyköz legnagyobb birtokosa.
A 17-18. században az ellenreformáció és a kuruc háborúk
következtében magyar lakossága megritkult, elvándorolt. Helyüket kárpátukrán
(ruszin) és szlovák telepítések egészítették ki. Etnikai képe sokszínu, tárgyi
és szellemi muveltségükben ma is sok olyan elemet találunk, melyek az Északkeleti
Kárpátok kultúrájához vezetnek.
A Hegyköz növényvilága fajokban igen gazdag. A völgyekben
megtalálható égeres ligeterdoktol a cseres és kocsánytalan tölgyeseken, valamint a
gyertyánosokon át jutunk el a magasabb zónákban élo bükkösökhöz. Féltve orzött
kincs a nagyvad: az oz, a szarvas, a vaddisznó és a muflon. A füzéri vár környéke
természetvédelmi terület. Ritka növényfajai a szirti páfrány, a kövirózsa, a
fürtös kőtörőfű, a pongyola harangvirág, a magyar kohúr stb. A Zempléni-hegység
egyes részein, a turistautak mellett, a napos sziklákon elofordul a védett vipera.
A Hegyközbol Pálházán, Bózsván, Telkibányán keresztül, illetve
Hollóháza irányában Kékeden át változatos szépségu autóút vezet a Hernád
völgyébe, Gönc, Vizsoly, Boldogkováralja történelmi emlékhelyeihez.
A festői szépségű tájat turisták ezrei keresik fel évente.
Jelentos, jellegzetes települései közül a leglátogatottabb a Sátoraljaújhely
közelében fekvo Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakóhelye. Háza helyén áll a
Kazinczy Emlékcsarnok, melynek terveit Ybl Miklós készítette el. A neoklasszicista
stílusú építmény faragott kobol készült, görög templomot utánoz. Kazinczy Ferenc
élete és munkássága címmel állandó kiállítást rendeztek be benne. Emlékparkja
természetvédelmi terület, az évszázados fák alatt található a Kazinczy család
sírkertje.
A közeli Alsóregmecen emlékoszlop jelöli a nagy író és
nyelvújító szüleinek telkét és házhelyét. Felsőregmec is a család birtoka volt.
E községben található a környék egyik legértékesebb muemléke, a 12-13. században
épült román stílusú templom.
A Füzérradványi Kastélypark 140 hektár kiterjedésű területe
országos jelentőségű természetvédelmi terület. A hozzávezető utat 130 éves
erdei- és feketefenyőből álló fasor szegélyezi. A valamikori vadaspark
létesítése, mely a későbbi alakítások során angolpark stílusjegyeket kapott, a
Károlyiak nevéhez fűződik. A Károlyi-kastélyt a család felkérésére az 1850-es
években Ybl Miklós tervezte. Mai romantikus-eklektikus stílusát ekkor nyerte el.
A füzéri vár legkorábbi erősségeink egyike. A tatárjárás után
épült, jelentőségét mutatja, hogy a mohácsi csatavesztés után egy ideig itt
őrizték a magyar királyi koronát. Falait 1676-ban a császári csapatok robbantották
fel. Legépebben maradt része a gótikus kápolna és az alatta elhelyezkedő
dongaboltozatos pince.
Hollóháza nevét porcelángyárának termékei teszik
országhatárainkon túl is ismertté. Porcelánmúzeuma bemutatja a gyár régi és új
termékeit. A falu modern templomát Csaba László tervezte, belsejét Kovács Margit
stációi és Somogyi József Krisztus-korpusza díszítik. |