Hegyköz

Az egykor Abaúj vármegyéhez tartozó hegyközi települések megyeszékhelyüket, Kassát elveszítve csatlakoztak a zempléni vidékhez. Ahol Sátoraljaújhelynél Tokaj-Hegyalja véget ér, ott kezdődik a Hegyköz, mely Magyarország legészakibb tája, a Zempléni-hegység keleti oldalán. A 400-700 méter magas hegyekkel körülvett és északon a Nagy-Milic által lezárt medencét a vulkáni földmozgások, törések, süllyedések alakították ki. A 21 település a Bózsva patak völgyében és a kis patakok mellett, a hegyek között, illetve a hegyek lábánál települt meg.

A hegyközi falvak zöme középkori eredetű, az Árpád-korban a pataki erdőispánsághoz tartozott. Középkori történetében a füzéri vár és uradalom játszott szerepet. Későbbi fejlődését - 1686-tól - a füzérradványi Károlyi-uradalom határozta meg. Ez időtől kezdve a Károlyi család egészen 1945-ig a Hegyköz legnagyobb birtokosa.

A 17-18. században az ellenreformáció és a kuruc háborúk következtében magyar lakossága megritkult, elvándorolt. Helyüket kárpátukrán (ruszin) és szlovák telepítések egészítették ki. Etnikai képe sokszínu, tárgyi és szellemi muveltségükben ma is sok olyan elemet találunk, melyek az Északkeleti Kárpátok kultúrájához vezetnek.

A Hegyköz növényvilága fajokban igen gazdag. A völgyekben megtalálható égeres ligeterdoktol a cseres és kocsánytalan tölgyeseken, valamint a gyertyánosokon át jutunk el a magasabb zónákban élo bükkösökhöz. Féltve orzött kincs a nagyvad: az oz, a szarvas, a vaddisznó és a muflon. A füzéri vár környéke természetvédelmi terület. Ritka növényfajai a szirti páfrány, a kövirózsa, a fürtös kőtörőfű, a pongyola harangvirág, a magyar kohúr stb. A Zempléni-hegység egyes részein, a turistautak mellett, a napos sziklákon elofordul a védett vipera.

A Hegyközbol Pálházán, Bózsván, Telkibányán keresztül, illetve Hollóháza irányában Kékeden át változatos szépségu autóút vezet a Hernád völgyébe, Gönc, Vizsoly, Boldogkováralja történelmi emlékhelyeihez.

A festői szépségű tájat turisták ezrei keresik fel évente. Jelentos, jellegzetes települései közül a leglátogatottabb a Sátoraljaújhely közelében fekvo Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakóhelye. Háza helyén áll a Kazinczy Emlékcsarnok, melynek terveit Ybl Miklós készítette el. A neoklasszicista stílusú építmény faragott kobol készült, görög templomot utánoz. Kazinczy Ferenc élete és munkássága címmel állandó kiállítást rendeztek be benne. Emlékparkja természetvédelmi terület, az évszázados fák alatt található a Kazinczy család sírkertje.

A közeli Alsóregmecen emlékoszlop jelöli a nagy író és nyelvújító szüleinek telkét és házhelyét. Felsőregmec is a család birtoka volt. E községben található a környék egyik legértékesebb muemléke, a 12-13. században épült román stílusú templom.

A Füzérradványi Kastélypark 140 hektár kiterjedésű területe országos jelentőségű természetvédelmi terület. A hozzávezető utat 130 éves erdei- és feketefenyőből álló fasor szegélyezi. A valamikori vadaspark létesítése, mely a későbbi alakítások során angolpark stílusjegyeket kapott, a Károlyiak nevéhez fűződik. A Károlyi-kastélyt a család felkérésére az 1850-es években Ybl Miklós tervezte. Mai romantikus-eklektikus stílusát ekkor nyerte el.

A füzéri vár legkorábbi erősségeink egyike. A tatárjárás után épült, jelentőségét mutatja, hogy a mohácsi csatavesztés után egy ideig itt őrizték a magyar királyi koronát. Falait 1676-ban a császári csapatok robbantották fel. Legépebben maradt része a gótikus kápolna és az alatta elhelyezkedő dongaboltozatos pince.

Hollóháza nevét porcelángyárának termékei teszik országhatárainkon túl is ismertté. Porcelánmúzeuma bemutatja a gyár régi és új termékeit. A falu modern templomát Csaba László tervezte, belsejét Kovács Margit stációi és Somogyi József Krisztus-korpusza díszítik.