KÁRPÁTOK HATÁRMENTI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI
SZÖVETSÉG

I. TÖRTÉNETI HÁTTÉR

A Középkelet-Európában egymás mellett elhelyezkedő országok (Ukrajna, Szlovákia és Magyarország) közös hármashatármenti területei hasonló földrajzi, gazdasági adottságokkal bírnak. A fővárosoktól való távolság már a korábbi évtizedekben is affelé hatott, hogy az itt élő emberek sokkal intenzívebben keresték kapcsolataikat az élet minden területén (gazdasági, kulturális, oktatási, művészeti, sport stb.) Elősegítette ezt az a tény is, hogy az Első Világháborút követő határvonások következtében a lakosság etnikailag igen vegyessé vált: nemzeti kisebbségek rekedtek az anyaországokon kívül, amelyek keresték kapcsolataikat a nemzeti államukkal, hiszen a határok erőszakos megvonásával az évszázados gazdasági, kereskedelmi együttműködési tradíciók megszakadtak.

Az elmúlt évtized során a hármashatármenti térségek gazdaságának élénkítésére irányuló kezdeményezések zöme felső szintről fogalmazódott meg, de ezek a politikai és etnikai érzékenység miatt nem voltak igazán hatékonyak, mert nem vettek tudomást a terület egyedi sajátosságairól. Informálatlanság és kommunikáció hiányában a felsőbb szervek nem élvezték a helyi üzleti szereplők támogatását. A térségben a vállalkozói kezdeményezések tipikusan önsegítő jellegűek voltak, nélkülözve mindenféle központi anyagi támogatást vagy irányítást, ami jelentősebb fejlesztést eredményezhetett volna. Nem véletlen tehát, hogy a térségben már a 90-es évek elején létrejöttek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartó vállalkozásélénkítő szervezetek, non-profit alapítványi formában. (Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Sátoraljaújhely 1991; Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Nagykapos 1992; Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Gazdaságirányítási Társaság, Ungvár 1993).

A Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetséget 1994-ben a Magyarországon, Szlovákiában és Ukrajnában működő gazdaság- és vállalkozásélénkítő központok azzal a céllal hozták létre, hogy az alapító országok határos területein működő vállalkozásoknak nyújtott közvetlen szolgáltatásokon túl elősegítsék a régió gazdaságának fellendülését, valamint a térségbe vonzzák a nyugati befektetéseket és előmozdítsák a szabad piac elveinek elfogadását az érintett országok és népek között.

Meggyőződésünk, hogy a KHGSZ által kidolgoztatott Európa-konform stratégiai gazdaság- és térségfejlesztési koncepció példa nélküli lehetőséget teremt a projekt megvalósításában résztvevők számára, hogy egységes gazdaságfejlesztési elvek mentén haladva segítsék a Kárpátok ezen határ-térségeiben lakó emberek életkörülményeinek javítását. A megkérdezett vállalkozók egyetértenek abban, hogy a gazdasági fennmaradás a közeljövőben a Kárpátok térségében való együttműködéstől függ. Az együttműködési szándék és egyetértés az országok, a megyei és a helyi önkormányzati vezetők részéről megvan. A helyi gazdaságfejlesztési központok 1995-ben megkezdték a projekt végrehajtását, megvalósítását.

A Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés Stratégiai Programja földrajzilag meghatározott területre irányul, mely magában foglalja Északkelet-Magyarországon a Zemplén térséget (Bodrogköz, Hegyköz); Kelet-Szlovákia Magyarországgal határos járásait (Terebes és Nagymihály); valamint Kárpátalja Ungvári és Beregszászi járásait.

II. HELYZETELEMZÉS

A korábbi évtizedeken keresztül a terület- és térségfejlesztési programok hiánya, illetve összehangolatlansága miatt az egyes területek adottságaiban, illetve gazdasági állapotukban nagyfokú hasonlóság mutatkozik.

A Kárpátok Hármashatármenti térségei Kelet-Szlovákiában, Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon földrajzilag sokszínű, geopolitikai szempontból sokoldalú előnyökkel bíró, ám gazdaságilag elmaradt, illetve lepusztult terület. A korábbi évtizedek gazdasági fejlődéséből kimaradt régiók messze esnek saját fővárosaiktól, ami általában a központi figyelem és támogatások teljes hiányát eredményezte. A térségben nem települtek nagy vállalatok, a gazdaság domináns ágazata a mezőgazdaság volt. Ez az ágazat a korábbiakban kollektív struktúrában működött a többnyire kedvezőtlen éghajlati és talajadottságok között, így nem volt igazán nagy lehetősége a mezőgazdasági foglalkoztatottaknak az új típusú, magántulajdonon alapuló gazdasági szerkezetben vállalkozóként elindulni.

A városokban települt feldolgozó és könnyűipar (élelmiszeripar, borászat, fafeldolgozás, bútorgyártás, gép- és alkatrészgyártás stb.) adta a foglalkoztatás kisebbik hányadát. Ezek a cégek általában nagyobb állami vállalatok leányvállalataiként működtek, így a rendszerváltást követően a racionalizálás, majd a privatizációs folyamatok következtében elsősorban ezek a termelő egységek voltak kitéve a felszámolási és csődeljárásoknak. A nem foglalkoztatott munkaerő aránya a térségekben ugrásszeűen megnőtt az elmúlt 4-5 évben, jelenleg is mindhárom ország érintett térségeiben többszörösével meghaladja az országos átlagokat. A munkanélküliek képzettségi szintje a szakképzett, de a térségben elhelyezkedni nem tudó munkaerő elvándorlása miatt tovább romlott.

A foglalkoztatásból kikerült tömegek kényszerpályára jutottak: vállalkozás indításához sem tapasztalatuk, képzettségük, sem tőkéjük nem elegendő, viszont az egzisztenciális gondok miatt kénytelenek kisvállalkozást alapítani. A magánvállalkozói szféra egészséges kifejlődéséhez elégtelen feltételrendszer (általánosan alacsony jövedelmi színvonal, vásárlóerő hiánya, tapasztalat és hagyomány hiánya, információ hiány, ügyintézés nehézkessége, hitelezési eljárások bonyolultsága és lassúsága, bankok kisvállalkozókkal szembeni tartózkodó magatartása stb.) miatt az újonnan induló kisvállalkozások mintegy 30 %-a nem éri meg működése 1 évét sem.

Pozitívumként kell megemlíteni, hogy mivel az ipari termelés nem okozott környezeti ártalmakat, így az egyik húzó ágazat és kitörési pont lehet a területek idegenforgalmi indíttatású fejlesztése. A természeti erőforrásokra (erdős domb- és hegyvidékek, gyógyvizek stb.) és tiszta környezetre épülő idegenforgalom fejlesztése szorosan összefügg más térségfejlesztési szempontokkal, pl. elengedhetetlen a térségi út-, víz-, gáz- és telefonhálózatok korszerűsítése, egyes mikrokörzetekben kiépítése ahhoz, hogy más területekről az érdeklődő turistákat idecsalogassuk.

A térségben a vállalkozásfejlesztési szervezetek vállalták fel a határokon túli területekkel való párbeszéd megkezdését, ezáltal a gazdaság- és térségfejlesztési feladatok koordinálását és a komplex fejlesztési elképzelések kidolgozását is. A stratégiai programok kialakításánál a térség konkrét erősségeit veszik alapul, figyelemmel a meglévő gyengeségekre is.

Erősségek:

- kedvező geopolitikai elhelyezkedés Észak-Dél és Kelet-Nyugat irányú metszéspontban

- F.Á.K országok felé jó közlekedési és tranzit adottságok
  (normál és széles nyomtávú átrakó körzetek Záhony, Tiszacsernyő)

- két nemzetközi repülőtér (Kassa, Ungvár), vízi utak lehetősége

- nemzetközi energia vezetékek léte (gáz, kőolaj, villamos energia)

- jó infrastrukturális helyzet a telekommunikáció területén

- érintetlen természeti erőforrások, turisztikai potenciál

- etnikailag vegyes lakosság, többnyelvűség

- szabadon rendelkezésre álló viszonylag alacsony bérköltségű munkaerő

- térségi vállalkozásfejlesztési szervezetek hagyományos együttműködése

- civilszervezetek és önkormányzatok növekvő tapasztalatai és felelősségérzete a térségfejlesztésben

Gyengeségek:

- vállalkozói tőkeszegénység, nemzetközi tőke alacsony jelenléte

- fővárosoktól való nagy távolság, periférikus elhelyezkedés

- leépülő ipari és mezőgazdasági termelés

- vonzó tájegységek nehezen megközelíthetőek,közlekedési infrastruktúra hiányossága

- fejletlen üzleti-pénzügyi infrastrukturális kapcsolatok és szolgáltatások

- határátkelők szűk áteresztőképessége

- jogi szabályozásbeli különbségek

- piacgazdasági ismeretek és tapasztalat általános hiánya

- autópályák hiánya

- terület alacsony nemzetközi ismertsége

- rendelkezésre álló nemzetközi források kevéssé ismertek

Vissza a tetejére

III. A PROJEKT INDOKLÁSA

A három határos térség fent említett adottságaiból következően a KHGSZ vállalkozói és térségfejlesztési programja az egyes országokban működő vállalkozások nemzetközi szintű együttműködését kívánja elősegíteni, jól körülhatárolt célkitűzéseinek megvalósítása révén.

A legfontosabb feladat, amely a Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés

Stratégiai Programjában szerepel, a térségi vállalkozások naprakész vállalkozói információval való ellátása és a gazdasági tevékenységeket szabályozó törvények változásainak közvetítése a cégek, vállalkozók felé. A kiszolgálandó ügyfélkör nyilvántartását szolgálja a felállított adatbázis, melyet folymatosan aktualizálunk. Az adatbázisunkba való bejelentkezés önkéntes alapon, konkrét partnerkeresési szándékkal történik egységesen kialakított regisztrációs lapokon.

Ennek megvalósítására működtetünk irodahálózatot, ahol számítógépes adatbázis áll az érdeklődő, partnerkereső vállalkozások rendelkezésére. Itt gyűjtjük és dolgozzuk fel azokat az aktuális gazdasági információkat, amelyek elengedhetetlenek a külgazdasági kapcsolatok vitelében.

A hatékonyabb szolgáltatások biztosítása érdekében tervezzük, hogy a térségben újabb irodá/ka/t állítunk fel információs szolgáltatásunk kiterjesztése

céljából. (Királyhelmecen 1997. február 1-vel nyílt irodánk) A rendszeresen szervezett térségi nemzetközi kiállításaink és vásáraink lehetőséget biztosítanak a konkrét üzleti kapcsolatok kialakítására és a piacok felmérésére. A kiállításokkal egyidejűleg szervezett üzletember-találkozóinkon aktuális információkat teszünk közzé a megjelenő üzletembereknek a gazdasági

törvényi szabályozókról, vám- és jogi előírásokról. A további partnerkeresést segíti a résztvevő vállalkozók katalógusa, melyet minden érdeklődő a rendezvény után kézhez kap.

A negyedévenként megjelenő Kárpátok Gazdasági Szemle című hírlevelünkkel kibővítjük az információs és partnerközvetítési szolgáltatásainkat, továbbá módot adunk a vállalkozói hirdetések megjelentetésére is. Az információs szolgáltatási tevékenységünk kiegészítője a havonként jelentkező "REFERENCIA" című televíziós gazdasági műsor, amely elsősorban a térségi vállalkozások számára nyújt lehetőséget a tevékenységük bemutatására a hármashatármenti térség

nézőinek, illetve hozzájárul a gyorsabb, pontosabb partnerkereséshez is. Meghívott szakértők tájékoztatják ezenkívül az érdekelteket az aktuális törvényi változásokról mindhárom oldalról.

A KHGSZ által kidolgoztatott Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés Fejlesztése - Vállalkozói Övezet Létrehozása című szakértői tanulmány megállapításai alapján a határmenti területek gazdasági együttműködésének jelenleg - a törvénykezési eljárások és szabályok különbözősége mellett - fizikai akadályozó tényezői is vannak. Nevezetesen a térségben lévő határátkelők szűk áteresztőképességgel bírnak, illetve néhány természetes kapcsolódási ponton

(Dobra-Dámóc; Palló-Mátyóc stb.) kevésbé vannak kiépítve, s így nemzetközi áruszállítás lebonyolítására alkalmatlanok. A KHGSZ-ben együttműködő szervezetek, illetve a Tanács határozott lobbi tevékenységet folytat a megfelelő kormányzati, minisztériumi szerveknél a határátkelési problémák mielőbbi koordinált rendezésére. A fizikális problémák mellett ebbe a kérdéskörbe beletartozik a vámeljárások egyszerűsítésének, illetve egymáshoz való közelítésének

kezdeményezése is. Ezekben a témákban részletes megvalósíthatósági tanulmányokat kívánunk készíteni, s azokat beterjeszteni az illetékes kormányzati szervek felé, hiszen a megvalósítás nem képzelhető el hathatós központi segítség nélkül.

A hármashatármenti térség komplex fejlesztésére csakis úgy látunk lehetőséget, ha kialakítjuk, megszervezzük és minél előbb a gyakorlatban működővé tesszük az egymással összefüggő határmenti vállalkozói övezeteket, amelyek teret biztosítanak a gazdasági felzárkóztatáshoz a vállalkozók és cégek számára. A vállalkozói övezetek megvalósítását az egyes résztvevő országok saját törvényi előírásaiknak megfelelő ütemben végzik. Időben legközelebbinek a magyarországi ilyen irányú kezdeményezés áll, hiszen a kormányzat 1996. decemberében dolgozta ki a vállalkozói övezetre vonatkozó teljes fogalomrendszert, illetve határozta meg az adható konkrét vállalkozói kedvezmények körét és mértékét. Ezután a Zempléni RVA, mint a KHGSZ magyarországi alapítója, megkezdte a program végrehajtását, a vállalkozói övezet kiépítését.

A vállalkozói övezet létrehozásával egyidejűleg szándékozunk összeállítani a térség gazdasági potenciáljáról egy olyan egységes, több nyelvű promóciós kiadványt, amely pontos adatokkal, tényekkel szolgál a külföldi befektetők számára. Ezzel szeretnénk felkelteni a térségünkben beruházni szándékozó cégek figyelmét kitűnő földrajzi elhelyezkedésű vidékünk iránt, hiszen az itt megtelepedő vállalatok néhány kilométeres körön belül több országot, mint potenciális piacot, el tudnak érni.

Folyamatos feladatunk a Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés stratégiai Program részére szponzorok megnyerése, illetve a KHGSZ aktív együttműködő tagságának bővítése. A programjaink finanszírozására pályázatok útján kívánunk kiegészítő támogatásokat szerezni. Az együttműködő partnerek saját országaikban a helyi adottságok figyelembe vételével kidolgozott tagépítési stratégia lapján bővítik támogató tagjaik körét (önkormányzatok, civilszervezetek, cégek,

magánszemélyek pénzintézetek stb.), s egyéb források mellett az így megszerzett bevételből finanszírozzák a térségi iroda működését. A tagtoborzás elősegítésére szándékozunk növelni a KHGSZ mint szervezet láthatóságát és publicitását kiállítási megjelenés, médiával való kapcsolat javítása stb.) Ezenkívül szeretnénk megosztani projektünk tapasztalatait más térségek hasonló fejlesztési programjában dolgozó térség- és vállalkozásfejlesztési szervezetekkel: hazai és nemzetközi

szakmai rendezvényeken kívánunk részt venni, illetve ilyeneket szervezni régiónkban. A hármashatármenti gazdasági Együttműködés Stratégiai Program leírása és hozzáférhetővé tétele elősegítheti más határmenti területek fejlesztési koncepciójának kidolgozását nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európa más hasonló adottságú régióiban is.

Vissza a tetejére

IV. A PROGRAM LEÍRÁSA

A projekt földrajzilag lehatárolt területen (Kelet-Szlovákia, Északkelet-Magyarország és Kárpátalja határmenti megyéi) fejti ki tevékenységét, elsősorban a térségi kis- és közepes vállalkozások szomszédos országokkal való gazdasági kapcsolatainak, illetve az együttműködés fizikai és egyéb mikrogazdasági feltételeinek javítását célozza. A KHGSZ által kidolgozott projekt célkitűzései konkrét stratégiai részterületekre összpontosulnak, amelyek összehangoltan szolgálják a hármashatármenti gazdasági együttműködési rendszer fejlesztését.

1. Információs irodák működtetése a három országban, naprakész vállalkozói információk szolgáltatása az érdeklődő vállalkozások számára a Kárpátok hármashatármenti térségeiben Magyarország, Szlovákia és Ukrajna területén. Üzleti ajánlatok, kereslet-kínálat közvetítés. Információs hálózat kibővítése Lengyelország és Románia bekapcsolásával.

2. Vállalkozói kiállítások, vásárok és nemzetközi üzletember-találkozók szervezése a szomszédos területek egy-egy városában a partnerkapcsolatok kialakításának és fejlesztésének elősegítésére, illetve az exportlehetőségek és potenciális piacok kiépítésére.

3. Negyedévenként több nyelven megjelenő gazdasági, vállalkozói információs hírlevél kiadása a partnerkeresés hatékonyabbá tételére; vállalkozói hirdetések megjelentetése. Havonta jelentkező információs, gazdasági televíziós műsor sugárzása a regionális televíziókban.

4. Egybefüggő, egységes vállalkozói övezet/ek létrehozása a hármashatármenti térségben, összhangban az egyes országokban jelenleg még eltérő szinten kidolgozott törvényi keretekkel. A vállalkozói övezet/ek megvalósíthatósági résztanulmányainak kidolgoztatása. Infrastruktúra- és egyéb térségfejlesztési programok indítása.

5. Határátkelők megnyitásának kezdeményezése, illetve a meglévők nemzetközi áruszállításra való alkalmassá tételének szorgalmazása az illetékes helyi, megyei, kormányzati, minisztériumi szerveknél. Összehangolt lobbi tevékenység a fizikai és emberi tényezők javítása, vámszabályozási és eljárási folyamatok egyszrűsítése, koordinált fejlesztése érdekében.

6. A határmenti térségek gazdasági potenciálját komplexen bemutató egységes promóciós kiadvány elkészítése, a területek kiajánlása befektetők számára. Koordinált PR tevékenység folytatása, befektetői találkozók szervezése.

7. Az integrált térségfejlesztésben érdekelt valamennyi önkormányzat, civilszervezet és vállalkozásfejlesztési szakmai szervezet részvételével nemzetközi területfejlesztési fórumok összehívása. A projekt tapasztalatainak és tanulságainak összegzése más érdeklődő szervezetek számára, amelyek hasonló fejlesztési programokban dolgoznak.

8. A KHGSZ aktív tagságának növelése, a szervezet önfenntartásának megteremtése.

Vissza a tetejére

V. A KHGSZ PROJEKT EREDMÉNYEI

A célkitűzések megvalósítása érdekében a Szövetség koordinált munkaprogramot dolgozott ki 1995-re és 1996-ra. A munkaprogramban kitűzött feladatok megvalósításának eredményei a következők voltak:

1. TÉRSÉGI VÁLLALKOZÓI ADATBÁZIS KIALAKÍTÁSA

A Szövetség munkájában részt vevő három szervezet segítségével, főállású irodavezetők alkalmazásával irodahálózatot alakítottunk ki. A sátoraljaújhelyi központi iroda 1995. januárjától, a nagykaposi és ungvári irodák 1995. májustól működnek folyamatosan. Az alapvető technikai felszerelést biztosítottuk, mindhárom iroda önálló telefonvonallal, telefax készülékkel, fénymásoló berendezéssel rendelkezik. Az irodavezetők feladata a közösen kidolgozott, magyar, szlovák és ukrán (valamint angol) nyelven terjesztett "Regionális adatlap" segítségével összegyűjteni a hármashatármenti térség aktív vállalkozásainak adatait. Az adatlapokat irodáinkban, illetve nemzetközi vásárokon, üzletember-találkozókon bocsájtottuk az érdeklődő ügyfelek rendelkezésére, 1995 decemberétől pedig a Kárpátok Gazdasági Szemle című negyedévenként megjelenő hírlevelünkbe szerkesztve is terjesztjük. Az adatbázisban való regisztráció ügyfeleink számára ingyenes. Az adatgyűjtési munka meggyorsítására azonos konfigurációjú számítógépeket szereztünk be irodáinkba, így a feldolgozás egyszerűsödött.

1996 májusában a szlovák partner dolgoztatta ki a három nyelvű adatbázis kezelő szoftvert, amelyet júniusban mindhárom irodában telepítettünk. Az adatbázisunkban szereplő vállalkozások száma 1996 végére elérte a 600-at, de az együttműködő partnerek korábban felépített saját háttér adatbázisa ennél jóval nagyobb: 5-6 ezres nagyságrendű.

2. PARTNERKERESÉSI SZOLGÁLTATÁS

A térségi vállalkozások adatbázisából ingyenes üzleti ajánlat közvetítési és partnerkeresési szolgáltatást nyújtunk ügyfeleinknek, akik vagy személyesen jönnek el irodáinkba, vagy telefonon, telefaxon küldik, illetve kérik az ajánlatokat. A partnerkeresések száma az irodákban 1995-ben átlagosan heti 2-3 volt (ez a három országban összesen mintegy 240-360). 1996-ra ez átlagosan heti 4-5-re nőtt (480-600) Ezt a szolgáltatásunkat biztosítjuk a 3 nemzetközi vásárunkon is, ahol a KHGSZ önálló standon jelenik meg és fogadja az érdeklődő ügyfeleket.

A megkeresések az alábbi témakörökben jellemzőek:

- kereskedelem (mg-i termék, élelmiszeripari termék, fa és faáru, ruházat és más könnyűipari termékek, gép, berendezés, technológia kereslet és kínálat)

- termelési kooperáció, beszállítás, alapanyag kereslet és kínálat

- áruszállítási tevékenység

- idegenforgalom, szállásbiztosítás

A KHGSZ szolgáltatásain keresztül közvetített sikeres partneri együttműködések valós számáról nem rendelkezünk adattal, hiszen az ügyfelek részvétele önkéntes, tehát nincs kötelező visszajelzés. Becsléseink szerint a KHGSZ működése óta a három országból mintegy 40-50 kétoldalú együttműködés létrejöttében nyújtottunk konkrét segítséget.

3. NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSOK ÉS VÁSÁROK - ÜZLETEMBER-TALÁLKOZÓK

A hármashatármenti térségben a korábbi években már hagyományosan megrendezett kiállítások szervezésébe bekapcsolódva a KHGSZ részt vesz a Hegyaljai Gazdanapok (Szerencs), az Uzhgorod EXPO (Ungvár) és a COPUS EXPO (Nagykapos) szervezésében elsősorban a rendezvények szakmai programjának összeállításán, a térségi vállalatok, cégek meghívásán keresztül. A többnapos rendezvények keretén belül egy-egy nemzetközi szakmai nap lebonyolítására kerül sor, amelynek programjában aktuális nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, vám, adózási és egyéb témájú előadásokat tartunk meghívott szakelőadók részvételével. A két év alatt vendégeink voltak - többek között - A az EBRD alelnöke, a magyar országgyűlés elnöke, az egyes országokba akkreditált kereskedelmi kirendeltségek vezetői, megyei, járási hivatalok nemzetközi referensei, a magyar mezőgazdasági miniszter, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója, a Magyar Turisztikai Szolgálat igazgatója, az ukrán külgazdasági minisztérium helyettes vezetője, a Kárpátok Eurorégió főtitkára, országgyűlési képviselők, önkormányzati vezetők, polgármesterek, kamarák vezetői és számos gazdasági szakember mindhárom oldalról. A szakmai napok másik részében vállalkozói találkozókat szerveztünk, amelyekre bővülő körből érkeztek cégképviselők, üzletemberek Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Lengyelország, Csehország képviseletében. További szolgáltatásként a KHGSZ munkatársai a rendezvényekről kiadott ún. vásárújságokat és az üzletember-találkozókról készült katalógusokat terjesztették a térségben.

Az elmúlt két évben a KHGSZ által rendezett kiállításokon és üzletember-találkozókon való vállalkozói részvételt az alábbi táblázat mutatja:

4. KÁRPÁTOK GAZDASÁGI SZEMLE - HÁROMNYELVŰ HÍRLEVÉL

A Szövetség 1995-ös évi munkaprogramjában már szerepelt a negyedévenként kiadásra kerülő gazdasági, vállalkozói információs hírlevél megjelentetése. A Kárpátok határtérségében hiánypótlónak számító 16 oldalas kiadvány magyar, szlovák és ukrán nyelven jelenik meg jelenleg 4000 példányban egy angol nyelvű összefoglalóval. Négy fő rovatból áll:

A) Aktuális törvényi változásokat elemző cikkek a három országból. Ennek keretében - többek között - bemutattuk a CEFTA szabályozást, a magyarországi vámtörvényt, a vámszabad területekre vonatkozó szabályozást, adótörvényi változásokat stb.

B) Hírek, információk a vállalkozásokat érintő külkereskedelmi, vámeljárási, adózási és egyéb szabályozásokról kivonatos formában, hivatkozva a pontos törvényhelyekre, ahol az érdeklődők utánanézhetnek a teljes szövegnek.

C) Vállalkozói partnerkeresés, üzleti ajánlatok közzététele ingyenesen a Regisztrációs Adatlapon történő bejelentkezés alapján. Ugyanitt biztosítunk helyet fizetett hirdetések elhelyezésére is.

D) Térségi gazdasági, vállalkozói információk, a KHGSZ irodáinak bemutatkozása, híradás a KHGSZ programjairól, rendezvényeiről.

A Kárpátok Gazdasági Szemle példányait eljuttatjuk a térségi önkormányzatokhoz, megyei, járási szintű gazdaság- és térségfejlesztési szervezetekhez, a programjainkban partnerként együttműködő szervezetekhez: kereskedelmi kirendeltségekhez, vállalkozói tömörülésekhez: kamarákhoz és a VOSZ-hoz. Nemzetközi partnereinknek, az amerikai és európai szervezeteknek az angol nyelvű összefoglalót küldjük meg.

A szervezetektől írásban kapott visszajelzéseken túl a kiadvány fontos szerepét tükrözi az egy-egy szám megjelenését követően az irodáinkat felkereső ügyfelek számának növekedése. A Kárpátok Eurorégió szerveződésen belül a Regionális Fejlesztések Munkabizottságában bemutatott hírlevélhez a lengyel fél is csatlakozni kíván gazdasági, vállalkozói információk közzétételével.

5. SZAKÉRTŐI TANULMÁNY A HÁRMASHATÁRMENTI GAZDASÁGFEJLESZTÉSRŐL

1995 októberében pályáztatás során kiválasztásra került a KÁRPÁTIA vállalkozás, amely a Miskolci Egyetem Marketing Tanszékének tudományos elemzéseit is felhasználva kidolgozta a "Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés Fejlesztése - Vállalkozási Övezetek Létrehozása" című több, mint 600 oldalas tanulmányt. Az első kötet (elkészült 1995 december) a KHGSZ irodák által összegyűjtött meglévő dokumentumok, illetve makro- és mikrogazdasági elemzéseken alapuló vizsgálatok alapján összegzi a fejlesztésre váró térség jelenlegi helyzetét. A második kötet (1996. február) a nyugat-európai hasonló határmenti interregionális kapcsolatok elemzésén alapulva vázolja fel az együttműködés fejlesztési irányait. Az egyik kulcsfontosságú kérdés a megfelelő határátjárhatóság biztosítása, amely lehetővé teszi a kereskedelmi forgalom növekedését a régiók vállalkozásai között. A tanulmányból 50 oldal terjedelmű összefoglaló készült, amely tartalmazza a Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés Stratégiai Programját. A teljes tanulmányt, valamint az összefoglalót az irodák rendelkezésére bocsájtottuk és az együttműködő országok hivatalos nyelvére fordíttattuk. (Az angol nyelvű összefoglalót számos amerikai és európai szervezethez eljuttattuk.)

A KHGSZ tanács tagjai, a térségi vállalkozásfejlesztési szervezetek vezetői és országgyűlési képviselők segítségével megkezdtük a térségek központi támogatásáért a lobbi tevékenységünket.

Mivel a központi kormányok felé kiépített csatornák eltérőek az egyes országokban, ezért az elért eredmények is különbözőek.

Az 1995 novemberében elfogadott Területfejlesztési Törvény hatására a figyelem egyre inkább az elmaradott térségek felzárkóztatása felé fordult Magyarországon. Várhatóan a törvény által körvonalazott Európa-konform interregionális programok kapnak jelentősebb támogatást kormánypénzből a jövőben, amelyek egy-egy térség komplex fejlesztését célozzák, mint pl. a KHGSZ programja.

A Zemplén térség országgyűlési képviselőjének közvetítése nyomán néhány hónap leforgása alatt sikerült elérni, hogy a határmenti térségben kulcsfontosságú határátkelők megnyitásának ügyét tűzze napirendre az illetékes tárcaközi bizottság. A későbbiekben (1996 júliusában és októberében) a Szövetség elnöke és szakértője vett részt személyes megbeszélésen a közlekedési tárca vezetőjével és ismertették a fejlesztési elképzeléseket, elsősorban a dobra-dámóci (szlovák-magyar) határátkelő megnyitásával kapcsolatban. A miniszter hatásvizsgálat lefolytatását rendelte el annak elemzésére, miként befolyásolja a megnyitandó határátkelő a térség szállítási struktúráját, illetve hogyan hat a közúti kereskedelmi forgalom földrajzi áthelyeződése a záhonyi vasúti átrakó terminál forgalmára. (A vizsgálat eredménye, majd a javaslattétel 1997. márciusára várható.)

Szlovákiában nem jutott el a tanulmány minisztériumi szintre, de a kelet-szlovákiai járási vezetők megkapták az összefoglalót. Az 1996-ban elfogadott új közigazgatási törvény átrajzolta a térség adminisztrációs térképét, de az együttműködő terület nagysága közel azonos maradt Nagymihály központtal. Az új adminisztráció Regionális Fejlesztési Osztályának élére olyan nyitott szellemű szakember került, aki a térség fejlesztésének útját a szomszédos magyar területekkel való szorosabb gazdasági együttműködésben látja. Bemutatták neki a KHGSZ programját, amelyből számos elemet megvalósítandónak ítélt. Jelenleg igyekeznek kiépíteni a kapcsolatot a terebesi járási vezetéssel is, hogy onnan is megszerezzék a támogatottságot a stratégiai program megvalósításához.

A szlovák belpolitikai viszonyok miatt viszont sajnos központi kormányzati támogatásra nemigen lehet számítani a Magyarországgal határos területek gazdasági fejlesztésében.

Kárpátalján a tanulmányban foglalt ajánlásokat pozitívan fogadta mind a járási, mind a megyei adminisztráció, számos pontot saját fejlesztési programjába be is épített. A kárpátaljai térség országgyűlési képviselője eljuttatta a tanulmány összefoglalót a külgazdasági minisztériumba is, érdemi lépések azonban - néhány határátkelő megnyitásán vagy bővítésén túl - nem várhatók a vállalkozói övezet kijelölése ügyében, mert teljesen hiányzik az erre vonatkozó központi törvényi szabályozás. A határtérségben évek óta kijelölt Salamoni Különleges Övezet megvalósítása még évekig várat magára, amíg az általános szabályozás kidolgozásra kerül.

6. "REFERENCIA" - INFORMÁCIÓS TV MŰSOR

A KHGSZ 1996. márciusában havonta rendszeresen jelentkező élő televízió adás-sorozatot indított "REFERENCIA" címmel. Az adásokat a sátoraljaújhelyi székhelyű Zemplén Televízióval közösen készíti a Szövetség magyar, szlovák és ukrán nyelven.

A műsor négy blokkból épül fel:

A) Meghívott szakértőkkel folytatott stúdióbeszélgetés aktuális külkereskedelmi, vállalkozói, szabályozási témákban. Az eddig tárgyalt témák között szerepelt a CEFTA rendelkezések részletes ismertetése, a magyarországi vámtörvény, a külkereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó szabályozások, valamint a régióban tervezett vállalkozói övezetek, vámszabad területek kérdésköre.

Vendégünk volt az ACDI/VOCA szakértője, aki bemutatta a hármashatármenti térségben indított komplex térségfejlesztési és agrárprogramot, valamint bemutattuk a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenységét és bemutatkoztak az itt dolgozó Békeszolgálat önkéntes tanácsadók is. A nézők megismerkedhettek a Tőketerebesi Vállalkozói Információs Központ munkájával is.

B) A televízió segítségével filmbejátszásokban mutatunk be sikeresen működő határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatokat, elemezzük a tanulságokat és a cégvezetők saját konkrét példáikon keresztül mutatják be a nemzetközi vállalkozói együttműködés kialakításának lépéseit. 1996-ban 6 határmenti vállalkozói együttműködés mutatkozott be.

C) A műsoridő közel felét kitevő "Keres-Kínál" rovatban térségi magyar, szlovák és ukrán vállalkozásoknak adunk lehetőséget cégük, tevékenységük élőben való bemutatására. A stúdióműsor adta lehetőségeket maximálisan kihasználva rögtönzött termékbemutatókra nyílik lehetőség, a cégvezetők pedig közvetlenül megtehetik üzleti ajánlataikat a nyilvánosság előtt. 1996-ban a sugárzott 8 adásban 55 magyar, szlovákiai és kárpátaljai cég mutatkozott be. A szóban ismertetett üzleti ajánlatok száma közel 200 volt.

D) Az adások záró részében aktuális térségi gazdasági vonatkozású programokra hívjuk fel a vállalkozók, üzletemberek figyelmét.

A "REFERENCIA" műsor hatásáról az adás ideje alatt is hívható telefonokon beérkező megkeresések és vélemények adnak képet. Az adásnapokat követően általában napi 3-4-gyel növekszik az irodáinkat felkereső ügyfelek száma, akik a bemutatott termékek, illetve ajánlatok iránt érdeklődnek.

7. SZÖVETSÉGI TAGSÁG ÉPÍTÉSE

A Szövetség megalakulásakor már megfogalmazta azt a célkitűzést, hogy igyekszik minél szélesebb együttműködési egységet létrehozni a koordinált gazdaságfejlesztési programok sikeres megvalósítása érdekében. A közösen kidolgozott programokban való részvételt mindhárom országban fontosnak ítélik meg az együttműködő partnerek. Az egyes országok eltérései, a vállalkozók, nagyobb cégek, önkormányzatok hozzáállása azonban különböző megközelítési módokat kíván meg a tagszervezés során.

Magyarországon 18 cég és 8 önkormányzat jelezte támogatási szándékát a Szövetség felé részben anyagi, részben természetbeni hozzájárulással. A kelet-szlovákiai térségben 1996 végéig 8 cég jelezte, hogy támogató tagként csatlakozik a Szövetséghez, illetve annak programjához. A megkeresett cégek közül 19-en jelezték vissza részvételi szándékukat a Szövetség programjában. A támogatásokat az egyes irodák működési költségeik részbeni fedezésére fordítják, illetve a nemzetközi rendezvények, kiállítások és üzletember-találkozók lebonyolításakor bocsájtják a Szövetség rendelkezésére (pl. terem biztosítás, fogadás rendezése, kedvezményes nyomdai szolgáltatás, hirdetési lehetőség stb.)

Vissza a tetejére

VI. A PROJEKT TERVEZÉSE, MEGVALÓSÍTÁSA, FORRÁSOK

A Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség 1994-es megalakulása óta a benne résztvevő alapító szervezetek vezetőinek és a Tanács tagjainak folyamatos koordinációjára építve végzi munkáját. A vállalkozásfejlesztési alapítványok, központok vezetői által kidolgozott éves munkaprogramot a Tanács fogadja el. A 12 tagú Tanácsban az alapító vállalkozásfejlesztési szervezetek vezetői mellett elkötelezett térségi polgármesterek, vállalkozók foglalnak helyet, akik a koordinált programok tervezésében, végrehajtásában egységesen lépnek fel. Emellett a tagok kapcsolatrendszerüket is felhasználva saját országaikban igyekeznek támogatást nyújtani a Szövetségnek, elsősorban a Szövetségről és a programokról való információ nyújtás segítségével.

A programok megvalósításában a három országban felállított térségi irodák működnek együtt, ahol egy-egy irodavezető és külső munkatársak dolgoznak az egyes részfeladatokon. A Szövetség munkaprogramjában szereplő közös feladatokat (információ szolgáltatás, partnerkeresés, kiállítás- és vásárszervezés, üzletember-találkozók lebonyolítása, térségfejlesztési fórumok megtartása, nemzetközi hírlevél kiadása stb.) koordináltan végezzük. Ezenkívül valamennyi központ a saját oldalán valósítja meg programjait, igyekszik szponzorokat bekapcsolni az integrált fejlesztési tevékenységekbe.

A elvégzett tevékenységről az irodavezetők negyedévenként jelentést állítanak össze a projektek megvalósításáról, illetve a pénzügyi teljesítésről. Ez alapján a KHGSZ Tanácsa évi három ülésén folyamatosan tájékozódik, értékeli az elért eredményeket és meghozza a Szövetség programjával, finanszírozásával kapcsolatos döntéseit. Az ülésekről készült jegyzőkönyvekben foglalt határozatok végrehajtásáért a KHGSZ programmenedzsere felelős. A Szövetséget a KHGSZ elnöke képviseli és a tagokkal történt egyeztetést és felhatalmazást követően jár el harmadik fél, szervezet felé.

A Szövetség igyekszik szélesíteni bázisát és együttműködési megállapodások megkötését szorgalmazza a térségbeli érdekelt szervezetekkel, önkormányzatokkal és területfejlesztési önkormányzati társulásokkal. Folyamatosan meghívja partnerszervezeteinek képviselőit saját rendezvényeire és részt vesz a partnerek által szervezett térségi programokon, átveszi és átadja a térségfejlesztésben szerzett tapasztalatokat. Az interregionális együttműködésben nemzetközi szervezésű konferenciákon szerzünk információt és cserélünk véleményt partnereinkkel.

A kidolgozott gazdaság- és térségfejlesztési programon belüli, az egyes országokban megvalósuló részprojektek finanszírozására az alapító szervezetek pályázatokat nyújtanak be hazai és külföldi támogatás elnyerésére különböző szinteken (Megyei Fejlesztési Tanácsok, országos alapok, külföldi segélyprogramok). Az irodák működtetéséhez hozzájárulásként szükséges saját bevételek növelésére minden alapító kidolgozott tagépítési terv alapján szervezi a térségbeli szponzorokat, támogató aktív és együttműködő tagokat a saját országában (önkormányzatok, önkormányzati társulások, civilszervezetek, cégek, vállalkozások, pénzintézetek stb.) A szervezet programjainak további eredményes működtetése érdekében a jövőben tervezzük bizonyos szolgáltatások térítés ellenében való biztosítását (pl. hirdetés, üzletember-találkozón való részvétel stb.)

Vissza a tetejére

A ZEMPLÉNI REGIONÁLIS VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY
3980 Sátoraljaújhely, Rákóczi u. 18.
Tel: 36-47/523-080, Fax: 36-47/322-919
E-mail: zrva@mail.matav.hu

A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZRVA) 1991. júniusában jött létre a Zemplén térségi kis- és közepes méretű vállalkozások indulásának, növekedésének támogatására.

A ZRVA non-profit alapítvány, amely újonnan alakuló és már meglévő kis- és közepes vállalkozások alakításában és növekedésében kíván segíteni. A ZRVA programjai végrehajtása során figyelembe veszi a térség adottságait és a felmerülő igényeket. Az elmúlt 5 és fél év során kialakítottunk egy térségi információs irodahálózatot a vállalkozói igények mind teljesebb kiszolgálására Zemplén térségi városokban: Szerencs, Tokaj, Sárospatak; valamint községekben: Ricse, Cigánd, Pálháza és Monok, ahol egy-egy mellékállású irodavezetőnk látja el a feladatát.

Jelenleg 7 fő területen dolgozik a ZRVA, melyek keretében közvetlenül segíti a térségi vállalkozókat, vállalkozásokat., melyek a következők:

1. Információs program

* alapvető vállalkozói információk összegyűjtése és feldolgozása, valamint közvetítése vállalkozóknak

* a térségi információk összekapcsolása országos adatbankokkal

* az információk elemzése, rendszerezése vállalkozói tevékenység szempontjából

* szervezett üzleti találkozókon a vállalkozói információk cseréjének biztosítása

* Zempléni Vállalkozói Klub működtetése

2. Szaktanácsadási program

* alapvető vállalkozói szaktanácsadás ingyenesen

* speciális szaktanácsadás igénybevételének pályázati alapon történő támogatása (eseti és tartós támogatás)

* megyei szaktanácsadói hálózat szervezése tendereztetésen keresztül, a hálózatról tájékoztatás a vállalkozóknak

* külföldi szaktanácsadási programok közvetítése térségi vállalkozásokhoz

* jogi tanácsadás biztosítása

3. Oktatási program

* vállalkozói képzések:

- tanfolyam leendő vállalkozóknak
- kezdő vállalkozói tanfolyam
- haladó vállalkozói képzés
- vállalkozásvezetők speciális képzése

* mezőgazdasági vállalkozói tanfolyam

* idegennyelvi képzés:

- német, angol

4. Inkubátor program

* kedvezményes bérleti díjú helyiség biztosítása induló vállalkozások számára

* vállalkozói környezet megteremtése

* egyéb infrastrukturális szolgáltatások nyújtása

5. Hitelezési program

* tájékoztatás a vállalkozók számára elérhető hitelekről

* hitelmenedzselési információk nyújtása

* térségi mikrohitel program biztosítása PHARE támogatással

* segítség nyújtása hitelpályázatok készítésében

6. Eurorégiós program

* nemzetközi vállalkozói szövetségben való együttműködés

* információs adatbank kialakítása, folyamatos működtetése

* térségi nemzetközi kiállítások és vásárok, valamint üzletember-találkozók szervezése

* a Szövetség tagságának bővítése

* Hármashatármenti Koordinált Gazdaságfejlesztési Program kidolgozása és magyarországi megvalósítása

7. Térség- és területfejlesztési program

* szakmai előkészítő és megvalósító részvétel átfogó terület- és térségfejlesztési programokban

* önálló szakértői tanulmányok kidolgoztatása a térség összehangolt fejlesztésére

* szakmai egyeztetés a térségfejlesztésben érdekelt szervezetekkel, önkormányzatokkal, területfejlesztési társulásokkal

Az együttműködő partnerszervezetek egyetértésével a KHGSZ központja Sátoraljaújhelyben van a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vállalkozói Központjában. A program koordinálását Kováts Imre program menedzser végzi. A Zempléni Regionális Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója Juhász István, akit a Szövetség elnökévé választott a Tanács 1995. január 31-én.

AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK

A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1994 november 4-én kötött íráos megállapodást a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (Szlovákia) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Gazdaságirányítási Társaságával. A szerződés értelmében megalakítottuk a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetséget, amely koordinálja a három ország területein elindult térség- és gazdaságfejlesztési elképzeléseket és programokat. Az összehangolt térség- és területfejlesztési, valamint vállalkozásfejlesztési programot az alapító szervezetek a saját országaikban menedzselik, szervezik a Szövetség programjában szereplő közös nemzetközi rendezvényeket (kiállítások, üzletember-találkozók,) és végrehajtják a közös feladatokat (Kárpátok Gazdasági Szemle kiadása, REFERENCIA gazdasági televíziós műsor szerkesztése, határátkelők nyitásának kezdeményezése, vállalkozói övezetek kialakítása stb.)

A szlovák partner adatai:

Nagykaposi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
079 01 Nagykapos POH bl. 27. Szlovákia
Tel/Fax: 00-421-949/638-2995

Az alapítványt a Nagykapos Körzeti Hivatal Nad/1/92. számon 1992. szeptember 18-án bejegyezte.

Az alapítvány a nagykaposi régióban támogatja a kisvállalkozások alakítását és vállalkozói képzési programokat indít a marketing, pénzügy és informatika terén. Elősegíti a vállalkozók és vállalkozások közötti kapcsolatteremtést belföldön és külföldön egyaránt, valamint térségfejlesztési programokban vesz részt. Az Alapítvány ügyvezető igazgatója Fuksz Sándor, aki egyben a KHGSZ tanács tagja, szlovákiai koordinátor. A KHGSZ irodájának vezetője Csilla Szemánová.

Az ukrán partner adatai:

Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) Gazdaságirányítási Társaság
Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ
294000 Ungvár, Tolsztoj u. 5/a.
Tel/Fax: 00-380-3122/1-70-27
E-mail: dupka@kva.uzhgorod.ua

A szervezetet a Kárpátaljai területi állami hatóság igazságügyi főosztálya 017. számon 1993. szeptember 10-én nyilvántartásba vette.

A MÉKK Gazdaságirányítási Társasága a mezőgazdaság, vállalati gazdálkodás, ipari termelés és kereskedelem, pénzügy és közigazgatás területén, valamint a magánszektorban tevékenykedő vállalkozók, gazdasági vezetők szakértői munkaközössége, amely kidolgozott gazdaság- és térségfejlesztési programokat valósít meg a kárpátaljai régióban.

A szervezet elnöke, a Szövetség tanácsának tagja, egyben a KHGSZ program kárpátaljai koordinátora Dupka György, aki a KHGSZ iroda vezetését is ellátja.

 KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐK A KHGSZ PROGRAMJÁBAN

A Szövetség megalakításában, illetve programjának kidolgozásában külföldi szervezetek tanácsadói is részt vettek. (U.S. Peace Corps, CESO) Nagy segítséget kaptunk az Amerikai Békeszolgálat Magyarországon tevékenykedő vállalkozásfejlesztési önkénteseitől, akik a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál 1993. őszétől aktívan részt vettek a szervezet munkájában. Raymond Patrick Becker 1993. szeptemberétől 1995. szeptemberig napi gyakorlati segítséget nyújtott a program vitelében és pályázati lehetőségeket kutatott fel a Szövetség számára. 1995. szeptemberétől Thomas és Joan Ritzenthaler önkéntesek segítik munkánkat, akik a szomszédos országokban dolgozó önkéntesekkel együttműködve további kapcsolatokat alakítottak ki a Szövetség nemzetközi szinten való megismertetése érdekében, és aktívan részt vettek további támogatási pályázatok elkészítésében.

Vissza a tetejére

VIII. AZ INTÉZMÉNYESÍTÉS FOLYAMATA

A KHGSZ megalakításakor már felmerült annak a lehetősége, hogy a Szövetséget, mint interregionális gazdasági együttműködési modellt más, hasonló együttműködési kapcsolatokban érdekelt szervezetek számára elérhetővé tegyük, és a nálunk felhalmozódott tapasztalatokat az érdeklődő szervezetekkel, önkormányzatokkal megosszuk. Az Intézményesítés projekt ennek szervezett formában történő bonyolítására nyújt lehetőséget.

*Dokumentációs anyag készítése a projektről magyar, szlovák, ukrán és angol nyelven (Projekt Könyv)

*A kiadvány megküldése a Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia határmenti térségeiben működő vállalkozói központok, önkormányzatok részére.

* Információ nyújtás a Szövetségről és programokról, valamint helyszíni konzultációs lehetőség biztosítása az érdeklődő szervezetek képviselői számára a KHGSZ projektben dolgozó munkatársakkal, elnökség tagjaival, irodavezetőkkel, szaktanácsadókkal, nyílt napok formájában.

*Szakmai előadások, találkozók szervezése a KHGSZ projekt bemutatására és konzultációs lehetőség biztosítása az érdekelt és érdeklődő szakmai és civilszervezetek, önkormányzatok képviselőinek részvételével.

*Videofilm készítése a KHGSZ programjáról, magyar-angol nyelvű szöveggel és a videokazetta terjesztése az érdeklődő szervezetek számára.

Vissza a tetejére

IX. MELLÉKLETEK

1. A KHGSZ elnökségének név és címjegyzéke, az irodahálózat és irodavezetők név és címjegyzéke,
a programban részt vevő Peace Corps önkéntesek névsora.

2. Regionális Információs Adatlap

3. A Kárpátok Gazdasági Szemle hírlevél 1. számának címlapjai

Vissza a tetejére Vissza a gazdasági lapra