Sátoraljaújhely város az Észak-Magyarországon formálódó fejlesztési régió legkeletibb gazdasági és kereskedelmi központja.

A település eredete a magyar honfoglalás korába nyúlik vissza. Az első magyar király által kialakított közigazgatási rendszer része lett Zemplén vármegye is, s ennek központja az 1261 óta városi kiváltságokkal bíró Sátoraljaújhely. A város jelentőségét közigazgatási szerepén túl mindig is az jelentette, hogy a világhírű tokaji bort termő "Tokaj-Hegyalja" legnagyobb kereskedelmi, majd a 19. századi iparfejlesztések révén gazdasági központja.

A huszonegyezres lakosú város a magyar Alföld északi peremvidéke (Bodrogköz) és a Zempléni hegység találkozásánál, kedvező vonzási (agglomerációs} feltételek mellett prosperált. A fejlődést kedvezőtlenül befolyásolta az 1920-as trianoni békeszerződés, a határvárossá válás, s az ezzel járó periferizálódás, melyet csak erősített az a tény, hogy 1950-től megyeszékhely funkciója is megszűnt.

Az 1989-ben kezdődött politikai és gazdasági rendszerváltozás megadta az esélyt, hogy a város a Zemplén régió településeivel karöltve újjáélessze, revitalizálja a hét évtizedig Csipkerózsika álmát alvó gazdasági és kereskedelmi együttműködést Kelet- Szlovákiával és az Ukrajnához tartozó Kárpátaljával. Sátoraljaújhely 1994 óta otthont ad a - Kárpátok Eurorégión belül egyedülálló - trilaterális (magyar-szlovák-ukrán) gazdaságfejlesztési együttműködésnek: a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetségnek.

A kilencvenes években a privatizáció és zöldmezős beruházások lehetőségeit kihasználva, a városban és vonzáskörzetében egyesült államokbeli, német, francia, brit, olasz, spanyol, holland vállalkozói-befektetői kapcsolatok épültek ki és fejlődnek. A realizált vegyesvállalati együttműködések sikere a város és a Zemplén régió természeti (tokaji borkultúra, erdőgazdálkodás, ritka ásványok, táj attraktivitása} és ember alkotta adottságaira (gépipar,

dohányipar, konfekcióipar, fa- és bútoripar, élelmiszeripar) alapozódik, amit jól egészít ki a térség kvalifikált, szorgalmas és relatíve olcsó bérű munkavállalói kínálata.

Sátoraljaújhely hagyományosan kedvező geopolitikai elhelyezkedésén túlmenően az elmúlt évek régiófejlesztési munkája eredményeként - a Zempléni Vállalkozási Övezetben igénybe vehető beruházási adókedvezmények mellett - ipari park létrehozásával is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeit. Az ipari parkot a város délkeleti területén egybefüggő, mintegy 88 hektáros területen az itt már működő, vagy tulajdonnal rendelkező 24 vállalkozás és Sátoraljaújhely Város Önkormányzata hozta létre.

Az Ipari Park működtetésére a város Önkormányzata az Északkelet Magyarországi Regionális Fejlesztési Részvénytársasággal közösen-, Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft. néven-, gazdasági társaságot hozott létre. Az ipari park a működő vállalkozások mellett a befektetők, vállalkozók részére ajánlja: a közel 12 ezer m2 alapterületű szerkezetkész gyárcsarnokot (volt Elzett Dobozgyár) 3,2 hektáron, öt régi ipari telephelyet 200-1000 m2-es alapterületű csarnokokkal, épületekkel, valamint 25 hektár zöldmezős beruházási területet. 1998-ban a szakminisztérium pályázatán sikeresen szerepelve a projekt az ipari park címet elnyerte.

Minden infrastrukturális csatlakozási pont a park területén található. A még hiányzó belső infrastruktúra fejlesztési tervei elkészültek, pályázati forrásokból a fejlesztés is megkezdődött. Az 1998. évben elindult fejlesztések értéke meghaladja az 1,5 milliárd Ft-ot és mintegy 300 új munkahely létesítését teszik lehetővé. A megindult befektetői tárgyalások és a volt Elzett csarnok értékesítése további jelentős fejlesztéseket és új munkahelyek létesítési lehetőségét prognosztizálják!

Az Ipari Park infrastruktúrája

A park Budapest irányából Füzesabonyig (az ezredfordulóra Polgárig) az M3 autópályán, a 3.sz. (E71) főúton Miskolcig, majd a 37. sz. korszerű nyomvonalú főútvonalon keresztül közelíthető meg.

A város melletti közúti határátkelő helyen keresztül közvetlen elérhetőség kínálkozik Kelet-Szlovákia felé, valamint a Kárpátok legalacsonyabb hágóján (Dukla, 502m) keresztül Délkelet- Lengyelország irányába. Ukrajna a Bodrogközön keresztül, majd 4.sz. (T 1) úton Záhonyon át közelíthető meg.

Vasúti infrastruktára: A park része a MÁV pályaudvara, iparvágányai és rakodó területei, így a közvetlen rakodási, egyéb logisztikai tevékenység a parkban biztosítható. A városban vasúti teherforgalmi határátkelőhely is működik, melyen keresztül közvetlen teherszállítási kapcsolat vehető igénybe - a szlovák-ukrán határtól (Tiszacsernyő)-Amszterdam felé közlekedtetett tehervonatok révén - Nyugat-Európába.

Légi közlekedés: Az ipari parktól mintegy 10 km-re, Sárospatakon időszakosan üzemelő füves repülőtér működik, mely négyüléses sportrepülőgépek fogadására alkalmas. A szlovákiai Kassán (kb. 70 km) és az ukrajnai Ungváron (kb. 90km) betonozott, menetrendszerű belföldi járatokat fogadó repülőterek működnek (A repülőtéri transzfer előzetes megrendelésre szolgáltatásként igénybe vehető).

Kommunikáció: A városban és a Zemplén régió településein a MATÁV által kiépített digitális telefonközpontokon keresztül biztosított a vezetékes telefon-ISDN és egyéb informatikai (Internet) szolgáltatás. A térségben a mobil telefonszolgáltatók is jelen vannak, valamennyi mobiltelefon rendszer használható. A városban és 50km-es körzetében sugárzott műsorú regionális televízió és rádió működik.

Közművek:

• Elektromos energia: középfeszültségű (20 és 3SKW) hálózat a park területén több telephelyen közvetlenül elérhető. Az áramszolgáltató társaság (ÉMÁSZ) az eddigi gyakorlat szerint igényelt árammennyiséget biztosította, s műszakilag képes újabb ipartelepítések igényeit is kielégíteni.
• Vezetékes gáz: DN315, 6 bar nyomású gerinchálózat csatlakozási pontja a parkban található. Vezetékes és ipari víz: NA 300-as nyomóvezeték kiépített. Ipari víznyerés céljára kutak fúrhatóak.
• Szennyvíz csatorna és kezelés: csatornahálózat a parkban részben kiépült, szennyvízátemelő és tisztítómű a park közelében működik. A csapadékvíz elvezetés az Ó-Ronyva csatornán keresztül a Bodrog folyóba megoldott.
• Belső úthálózat: A parkon keresztül halad a várost elkerülő déli terelőút, mely a város belterületi útjaival együtt az üzemek, létesítmények, ingatlanok elérhetőségét lehetővé teszi.

Építési előírások:

• Építési övezet: a Város Általános Rendezési Terve az ipari park területét iparterületként tünteti fel.
• Engedélyezett beépítettség: a Város Általános Rendezési terve 30%-ban szabj a meg a felső határt.

Vissza a gazdasági lapra