Általános gazdasági információk
Sátoraljaujhelyi Ipari Park     Sárospataki Vállalkozói Park
Befektetői és turisztikai környezet adattára Befektetési ajánlatok

Tisztelt Érdeklődő!
Tisztelt Befektető!

Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovák és ukrán határmenti régiója 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól.

A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjed ki.

A vállalkozási övezeti kategória ma hazánkban a legkedvezőbb támogatási és adózási feltételekkel várja a potenciális befektetőket, vállalkozókat.

A vállalkozási övezet menedzser szervezeteként a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány még a létesítés évében public relations stratégiát dolgozott ki Zemplén természeti és emberalkotta adottságainak, a régió befektetési és kooperációs lehetőségeinek megismertetése szándékával.

Övezeti, PR prognamunk keretében folyamatosan gyűjtjük és rendszerezzük a befektetési és kooperációs ajánlatokat. Prezentációs anyagokat, kiadványokat, CD-ROM-ot, videofilmet készítettünk és www.zernplen.hu címen website-ot működtetünk, befektetői fórumokat, study tour-okat szervezünk. Térség- és gazdaságfejlesztési tevékenységünk eredményeként az övezetben hazai és külföldi befektetők települtek meg, de számos további lehetőség kínálkozik még megvalósításra.

 Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Jelen befektetési es kooperációs összeállításunkkal célunk, hogy az övezet aktualis kínálatát bemutassuk Önöknek. Meggyőződésünk, hogy Magyarország ezen jelentős tradíciókkal, adottságokkal rendelkező régiója, az itt még rendelkezésre álló kvalifikált munkaerő, a határokon atnyúló gazdasági együttműködés kialakult gyakorlata okán is igéretes befektetési célterületükké válhat.

 Alapítványunk további információkkal, személyes látogatások, tárgyalások megszervezésével, projektme-nedzseléssel folyamatosan szolgálja a potenciális befek-tetők érdekeit és a Zempléni Vállalkozasi Övezet terület-fejlesztési prognamjának megvalósítását.

Fel a tetejére

A kilencvenes évek gazdasági-társadalmi változásai felerősítették az egyes régiókon, megyéken belüli különbségeket. A KSH az egész országot lefedő statisztikai kistérségi rendszert alakított ki. A körzetek kialakításánál a települések között meglévő munkaerővonzási, közlekedési és egyéb ellátási kapcsolatokat vették figyelembe.

A Magyar Kormány ezen statisztikai rendszerre alapozva jelölte meg a területfejlesztési rendszerben támogatásra jogosult kistérségeket, összhangban az Európai Unióban (NUTS III.) használatos mutatókkal.

Zemplén régióban négy statisztikai kistérség található az alábbi táblázat szerinti településekkel, melyek mindegyik területfejlesztési támogatásokra tarthat számot a következők miatt:

Zemplén régió kistérségei és támogatási jogcímei

A = társadalmilag-gazdaságilag elmaradott térség
B = ipari szerkezetátalakítás térsége
C = mezőgazdasági vidékfejlesztés térsége
D = tartósan magas munkanélküliséggel sújtott térség

A kormányrendelet alapján megállapítható, hogy Zemplén régió statisztikai vonzáskörzetei elmaradott térségek, a sárospataki vonzáskörzet kivételével a mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei és mindenütt tartósan magas munkanélküliség a jellemző.

A régió gazdaságát a kilencvenes években erőteljes visszaesés jellemezte. Okai között említhető a borsodi iparvidék acéliparának, gépiparának válsága melynek következtében az abaúji és szerencsi körzetekből az ingázók nagy száma munkanélkülivé vált. A helyi gépipari vállalatok és beszállítóik a KGST piac összeomlása miatt kerültek válsághelyzetbe, felszámolásra, vagy privatizáció utáni termelés-racionalizálásra Szerencsen, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen. A mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen adottságú dombvidéki, belvizes területeken szintén a gazdasági visszaesés problémáival küzdött, amit a kárpótlás, szövetkezetek törvényi átalakítása tovább erősített.

A Tokaj-Hegyaljai bortermelés válságát a nagymennyiségű szovjet export drasztikus visszaesése idézte elő, s jelenleg is túltermelési problémák jellemzik a borvidéket. Az egész térségre a húsz százalék körüli regisztrált munkanélküliség a jellemző, ami a valóságban a korengedményes-, előnyugdíj, gyakori leszázalékolás okán, illetve a munkanélküli ellátásból való kikerülés folytán ténylegesen több, mint duplájára tehető.

A gazdasági válság, az elszigeteltség egy folyamatos elvándorlást indukált a térségben, s félő, hogy az elnéptelenedés az idegenforgalom fékezője is lehet, amennyiben a falusi-vidéki ellátás, vendéglátás a helyi lakosság kis száma miatt visszafejlődik.

Ugyanakkor kedvező jelenségek is megnyilvánulnak a térség társadalmi-gazdasági életében:

A privatizáció és zöldmezős beruházások révén európai és amerikai befektetők tulajdonába került üzemek a helyi erőforrásokra épülve biztosítják régiónk reintegrációját a fejlett országok körébe. A privatizáció származékos előnye, hogy a térségi érdekeltségekkel rendelkező külföldiek - megismerve a régió turisztikai lehetőségeit - ismerőseikkel együtt visszatérő vendégeivé válnak Zemplénnek.

A belföldi turizmus fellendülésének is kezdeti tanújeleit tapasztalhatjuk, s ez azért fontos körülmény, mert színvonalas belföldi turizmus nélkül nem beszélhetünk idegenforgalmi fejlesztésről.

Speciális turisztikai forma a bevásárlás és termálturizmus kombinációja szlovák és lengyel vendégekkel Sátoraljaújhely és Sárospatak városokban.

Szintén pozitív körülmény, hogy Zemplénben a természeti kincsek viszonylag bőségben állnak rendelkezésre, ami párosulva az itt élő emberek vállalkozókészségével és tenniakarásával a gazdasági fejlődés lehetőségét hordozza.

Kedvező tendencia jellemzi a térség infrastruktúráját is. A MATÁV Rt. létrehozta Szerencsen primer alközpontját, mely közvetlen távhívás lehetőségét kínálja az egész vizsgált területnek a 47-es körzetszámon még a legkisebb faluban, sőt olykor külterületeken is! A telekommunikáció hálózatának kiépítése lehetővé teszi az ISDN szolgáltatások igénybevételét, s az INTERNET hozzáférést is.

A gázszolgáltatásban a Zemplén-Abaúj Kft. fokozatosan és a helyi igényekhez igazodóan építette ki a hálózatot az Abaúji-Hegyalja, Tokaj-Hegyalja és a Hegyköz településein. A Bodrogközben, Taktaközben, a Tiszán átvezetve már korábban létrehozták a gázhálózatot.

Az ivóvízellátás a térségben általánosan megoldott, viszont szennyvízcsatornák csak a városokban vannak kiépítve.

A közlekedési infrastruktúrában is kedvező fejlemények tanúi lehetünk: a térség megközelíthetőségét javította a Felső-Tisza vidékén Cigándnál A Tisza-híd megépítése, a Hegyköz északi részének (Hollóháza) közúti összekapcsolása Kékeden keresztül a Hernád völgyével, a 3-as számú főközlekedési úttal. A tervezett M3 autópálya továbbépítés Miskolc-Nyíregyháza irányában szintén javítja a térség elérhetőségét.

A vasúti közlekedés neuralgikus pontja a Mezőzombor-Sátoraljaújhely pályaszakasz villamosításának hiánya, mely a közlekedő vonatok menetidejét (mozdonycsere) megnöveli. Ugyanakkor e területen is eredmény, hogy a Frankfurtból Debrecenig közlekedő Bartók Intercity Tokajban is megáll, illetve, hogy nem került felszámolásra az Abaúji-Hegyalja településeit Szerenccsel összekötő vasútvonal.

Az idegenforgalom szolgálatában áll a Pálháza-Kőkapu közötti kirándulóvasút, melynek továbbfejlesztése a megszüntetett Füzeskomlós - Sátoraljaújhely-Kenézlő - ill. Zemplánagárd közötti kisvasút műtárgyainak felhasználásával első lépésként Sátoraljaújhelyig vállalkozói alapon beindulhat.

A térség jobb elérhetőségét szolgálja a Sárospatak határában kialakítás alatt lévő időszakosan üzemelő füves repülőtér, melynek kifutópályája és hangár épülete elkészült, s megfelelő időjárási viszonyok mellett alkalmas négyüléses sportrepülőgépek le- és felszállására (vadászati turizmus).

A Tiszán és Bodrogon a Tokaj Tours szervezésében kirándulóhajók közlekednek, melyeken Sárospatakig utazhatnak a látogatók, de már közbülső állomásokon is építettek kikötőt (pl.: Bodrogolaszi).

A térség gazdasági fejlődését a nyújtandó beruházási adókedvezményeken keresztül a befektetések és a turizmus területén is jól szolgálja a Zempléni Vállalkozási Övezeti program, mely a térség Sárospataki, Sátoraljaújhelyi statisztikai körzeteire terjed ki.

Fel a tetejére

• Nagyberuházások teljes adómentessége

• Teljes adómentesség a térségi beruházás utáni értékből,
  cégformától függetlenül.

• Adókedvezmény adóvisszatartás formájában

• Egyösszegű amortizáció elszámolása tárgyi eszköz után

• Épületek gyorsított amortizációja

• Állami támogatások a központi célelőirányzatok, alapok alapján

• Megyei Területfejlesztési Tanács pályázati rendszere:
  - Vissza nem térítendő/visszatérítendő támogatások, kedvezményes kölcsönök.
  - Hosszúlejáratú kedvezményes fejlesztési hitelek.

Fel a tetejére

Fel a tetejére